Bakonyi Zoltán vezérigazgatóhoz és Deák József műszaki szolgáltatási igazgatóhoz hasonlóan szabadlábon védekezhet az iszapkatasztrófa harmadik gyanúsítottja. Az Országos Rendőr-főkapitányság tegnap közölte: F. Józsefné a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. környezetvédelmi és laborfelelőseként megalapozottan gyanúsítható gondatlan közveszélyokozás és környezetkárosítás vétségével. Úgy vizsgálta felül ugyanis a cég kárelhárítási tervét és hajtotta végre annak módosításait, hogy elmulasztotta a kármentesítéshez, valamint az élet, a testi épség és a vagyon megóvásához szükséges intézkedések kidolgozását. Nem alakított ki továbbá védelmi rendszereket, a káresemény hatását csökkentő védműveket és jelző-riasztó rendszereket sem.
– A magyar hatóságok kitűnően reagáltak a vörösiszap-katasztrófára – jelentette ki Krisztalina Georgieva, az Európai Unió katasztrófavédelmi és humanitárius segítségnyújtási ügyekben illetékes biztosa Pintér Sándor belügyminiszterrel való egyeztetése után. Mint mondta, az unió a természeti katasztrófák kárainak enyhítését szolgáló szolidaritási alapból nem nyújthat segítséget – mivel emberi hiba okozta ipari katasztrófáról van szó –, de a környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokat szolgáló strukturális alapokból történhet átcsoportosítás. – A polgári védelem hozzánk tartozó területén rendelkezésre tudunk állni gépekkel, járművekkel, vegyi anyagokkal – tette hozzá.
Úgy tűnik, a kabinet munkájával a hazai lakosság is elégedett. A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderül, a válaszadók majd kilenctizede véli úgy, hogy a kormány jól vagy nagyon jól kezelte a katasztrófa következményeit.
Tegnap megkezdték Devecserben a Torna-patak menti ingatlanok kármentesítését a katasztrófavédelem munkatársai. A kárfelmérő bizottság Devecser 21, vörösiszappal elöntött utcáján vizsgálja a házakat. Várhatóan több mint száz házat ítélnek majd bontásra. A kórházban kezelt lakosok közül egy hetvenéves, testfelületének csaknem háromnegyedén megégett embernek válságosra fordult az állapota.
A devecseriek az MTI helyszíni tudósítójának arra panaszkodtak: egyelőre nem látják, miként jut el hozzájuk az ország által összeadott sok millió forint, és hogyan juthatnak majd biztos fedélhez. Nagy Anna szóvivő lapunknak elmondta, készpénzt senki nem kap, az állam lakás vagy ház formájában juttatja el a felajánlott összeget a károsultaknak. Az érintettek választhatnak az önkormányzatoknál megtalálható állami ingatlanok listájáról, vagy kérhetik egy értékarányos új ingatlan építését. Arról egyelőre folynak az egyeztetések, hogy milyen formában segítenek azokon, akik megrongálódott házukba költöznének vissza.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közben civil humanitárius koordinációs központot hozott létre, hogy a legnagyobb karitatív szervezetekkel közösen szervezzék meg a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak segítését és az érkező adományok felhasználását. A közvetlenül a katasztrófa sújtotta ajkai térségbe érkező adományok kezelésében az OKF helyszíni operatív törzse ad segítséget.
A Baon.hu-nak a Mal Zrt. elnöke, Tolnay Lajos úgy nyilatkozott: a cég öt éven át évi 300 millió forintot, összesen másfél milliárd forint kártérítést fizetne a károsultaknak. – A felelősség ügyében egyelőre nem lehet pontos véleményeket alkotni, de az emberi tragédiákat mégis valahogy kezelni kell, ennek más módja nincs, mint a kárpótlás és a kártalanítás – tette hozzá. A peren kívüli egyeztetések holnap kezdődnek a Mal Zrt. és a károsultak jogászai között.
Orbán Viktor sok sikert kívánt a felvidéki magyarok új vezetőjének