Horváth Levente, az MCC Ázsiai–magyar Kapcsolatok Iroda vezetője, korábbi sanghaji főkonzul a további kilátásokat illetően azt mondta, Peking hosszú távú stratégiai átalakulásban gondolkodik. Ennek közvetlen kerete az idén elindult 15. ötéves terv, amelynek központi eleme már nem egyszerűen a gyors GDP-növekedés. A hangsúly a technológiai önállóságon, az innováción, a high-tech iparágakon, a kutatás-fejlesztésen, valamint az ipari modernizáción van. Pekingnek ma már nem az a fő kérdés, milyen szerkezetű a GDP-növekedés: mennyire tudja Kína csökkenteni a külső függőségeit, különösen az Egyesült Államoktól és a nyugati technológiáktól.
Ezért kap kiemelt szerepet a félvezetőipar, a mesterséges intelligencia, a robotika, az elektromos járművek, az akkumulátorgyártás, a zöldenergia és az advanced manufacturing. A cél lényegében az, hogy Kína ne csak „a világ gyára” legyen, hanem a globális technológiai verseny egyik meghatározó szabályalkotója is.
Ugyanakkor a kínai gazdaságpolitika mindig több időhorizonton gondolkodik egyszerre. Az egyik fontos mérföldkő 2035, amikorra a hivatalos cél egy magas jövedelmű, technológiailag fejlett és stabil jóléti társadalom megteremtése. – A másik, még fontosabb dátum 2049, a Kínai Népköztársaság megalapításának századik évfordulója – mutatott rá Horváth Levente. Erre az időpontra ugyanis Kína teljes értelemben vett világgazdasági nagyhatalommá akar válni.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!