Kezdődnek az érettségi vizsgák

Holnap a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal megkezdődnek az őszi érettségik. Idén mintegy ezerrel többen érettségiznek, mint tavaly, és – egyebek mellett a felvételi küszöb megemelésének köszönhetően – jelentősen nő a nagyobb tudást igénylő emelt szintű vizsgák száma is.

2010. 10. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsőként a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákat rendezik, A magyar nyelv és irodalom vizsgákra jövő hétfőn, a matematika- érettségire kedden kerül sor. A írásbeli vizsgák október 28-án érnek véget. Az emelt szintű szóbeliket november 10–15. között, a középszintűeket november 18–26. között rendezik.
Az őszi érettségiszezonban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, vagyis tehetnek rendes, előre hozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő-, pótló -és javítóérettségit. Aki megbukott, annak javítóvizsgát kell tennie, aki a korábbinál jobb jegyet szeretne, annak ismétlővizsgára kell jelentkeznie. Ha valakinek egy adott tárgyból középfokú érettségije van, de a sikeres felvételihez pluszpontokra volna szüksége, annak szintemelő vizsgát kell tennie. Pótlóvizsga azokra vár, akik valamilyen rajtuk kívül álló ok – például betegség – miatt nem tudtak korábban leérettségizni, a kiegészítő vizsga pedig annak való, akinek már van érettségi bizonyítványa, de a továbbtanuláshoz olyan tárgyból kell maturálnia, amiből korábban nem vizsgázott.
Az Oktatási Hivatal pozitívumnak tartja, hogy az egy évvel ezelőtti őszi érettségihez képest az emelt szintű vizsgák száma huszonkét százalékkal nőtt, és most már a magasabb fokú érettségi teszi ki az összes vizsga 15 százalékát. Szakemberek szerint az emelt szintű vizsgák számának növekedése annak köszönhető, hogy van olyan képzés – például az orvosi kar –, ahol felvételi követelménynyé tették az emelt szintű vizsga letételét, és pozitív változást hozott ezen a téren a felvételi küszöb jelentős megemelése is. Idén januártól ugyanis 200 pont alatt már akkor sem vehetnek fel senkit a felsőoktatásba, ha amúgy még lenne üres férőhely. Korábban 160 pont volt a minimumponthatár.
Idén ősszel az előre hozott vizsga a meghatározó: ilyen típusú lesz az őszi érettségik 54 százaléka. Előre hozott vizsgát azok a középiskolások tehetnek, akik már tanulmányaik lezárása előtt megfelelő szinten felkészültek az érettségire, például idegen nyelvből. Sok fiatal tesz előre hozott vizsgát földrajzból és kémiából is, ezeket a tárgyakat ugyanis negyedikben már nem tanulják, így felesleges még egy évet várniuk az érettségire. Az előre hozott vizsga lehetősége jelentősen megkönynyíti az arra vállalkozó diákok dolgát, hiszen így a rendes érettségikor kevesebb tárgyból kell vizsgázniuk. Az előrehozott vizsgák száma számszerűleg is nőtt tavalyhoz képest: emelt szinten 80, középszinten 110 vizsgával lesz több belőle, mint egy évvel ezelőtt. A második „legnépesebb” vizsgafajta a hagyományos, vagyis a „rendes” vizsga, ezek az összes vizsga 16,8 százalékát teszik ki. Csökkent viszont a javítóvizsgák aránya, ezek az összes vizsgának ezúttal csak mintegy 13,5 százalékát jelentik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.