Állításuk szerint a Baszkföld és Szabadság (ETA) nevű baszk terrorszervezet február végén elfogott legfőbb katonai vezetője, Mikel Karrera Sarobe, fedőnevén Ata úgy indokolta a két évvel ezelőtti döntést, hogy Venezuela már sokkal biztonságosabb a kiképzésekhez, mint Franciaország. A spanyol külügyminisztérium a márciusi hasonló közjáték után újra információt akart kérni a venezuelai féltől, de a venezuelai elnök gyorsabb volt. Hugo Chávez az egyik televízióban felolvasott hétfői közleményében vérszomjas gyilkosoknak nevezte az ETA-tagokat, akiknek vallomását nem lenne szabad figyelembe venni. Elhatárolta magát „és országát bármilyen jelentéstől, amely kapcsolatba akarja hozni Venezuelát és kormányát a baszk szakadár szervezettel, és határozottan elutasítja az ETA minden tevékenységét”. A spanyol szocialista kormány szóvivője az együttműködés jelének tekintette a venezuelai elnök álláspontját, de határozottabb lépésekre sarkallta az ETA elleni küzdelemben.
Márciusban a Zapatero-kormány nagyon rossz néven vette, hogy többszöri kérésére Venezuela nem adta ki neki az ETA Venezuelában élő volt tagját, Arturo Cubillas Fontánt. A spanyol nemzeti törvényszék azzal vádolta meg, hogy ő volt a kolumbiai FARC és az ETA közötti összekötő személy. A most 45 éves Cubillas 1989-ben került Venezuelába, amikor kiutasították hazájából, és a dél-amerikai ország fogadta be. Lapértesülések alapján Cubillas jelenleg is a venezuelai mezőgazdasági minisztérium igazgatási hivatalának vezetője. A legnagyobb ellenzéki párt, a spanyol Néppárt információkérés helyett a venezuelai nagykövet berendelését tartotta volna megfelelő lépésnek.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
