Szobrászok és orvosok. Az egyik életet ad, biztat és gyógyít. A másik megmutatja, mit rejt az agyag és segít megérteni, megérezni a világot amelyben élünk. Most e két hivatás találkozott a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikáján, ahol dr. Koch Sándor életnagyságú bronzportréját leplezik le ma.
Koch Sándor nevét Magyarországon elsősorban szakmai körökben ismerik, a szélesebb nyilvánosság kevésbé, pedig az országban több százezren köszönhetik neki, hogy elkerülhették a járványos gyermekbénulást.
– Ezért is fontos, hogy emléket állítsunk annak az orvosnak, tudósnak, aki nem volt az akkori rendszer kegyeltje, de munkássága révén megszületett a Sabin-csepp. Miként ő mondta egy későbbi interjúban: „Istennek hála, ezt a borzalmas betegséget sikerült hazánkból kiirtani sok felelős és tisztességes kutató, gyakorló orvos, ápolónő, asszisztens, laboráns, technikus önzetlen és kemény munkájának eredményeként” – emlékszik az egyetem rektora. Tulassay Tivadar hozzátette: biztosan igaza van, de az ő tudása, hite, akarása, karizmája nélkül az eredmény nem lett volna ennyire gyors és látványos. S hol állíthatnánk méltóbb helyen emléket Koch Sándornak, mint az első hazai gyermekkórház, a Bókay Klinika kertjében. Ott fogunk tisztelettel és főhajtással gondolni e nagyszerű emberre, ahol gyermekek százezreinek egészségéért küzdöttek és küzdenek mindenkor az orvosok, ám Koch Sándornak köszönhetően a gyermekbénulás fenyegető rémével már sem a szülőknek, sem az orvosoknak nem kell többé számolni.
Freund Éva végzős szobrászművész egyetemi évei elején járt először a híres professzornál: 5 éve voltam először Sándor bácsinál, aki egyedül élt páratlan könyvtárával, és meghatóan őrizte felesége emlékét. Nem tudom, fiatal korában milyen lehetett a társaságában lenni, időskori jelenléte rögtön magával ragadott. Szerettem volna magaménak tudni a belőle áradó bölcsességet, átszellemíteni az anyagba. Behozhatnék egy állványt, van is hely… Beleegyezett mindenki, szabaddá tettünk egy sarkot. Egymást követő négy nap volt talán, amennyit otthonában töltöttem. Beszélgetéseink tartalma elhalványulni látszik, ahogy most az emlékek között keresem. Ami viszont megmaradt, az érzet, a karakter és a szeretet szelleme, amely köztünk lakott.
origo.hu
Orbán Viktor: Strasbourg, első nap - fotók
