Vajon mi történik személyes adatainkkal, ha repülőjegyet foglalunk, bankszámlát nyitunk vagy fényképeket töltünk fel az internetre? Kik és hogyan használják ezeket az adatokat? Hogyan törölhetjük véglegesen a profilunkhoz tartozó információkat a közösségi weboldalakon? Áttölthetők-e a címlisták és a fényképek egy másik szolgáltató programjába? Ezen kérdéseket uniós szinten jelenleg a tizenöt évvel ezelőtt megalkotott irányelvek szabályozzák, 1995 óta azonban óriásit fordult a világ az infokommunikációs fejlődésnek köszönhetően. Az Európai Bizottság ezért új adatvédelmi stratégiát tett közzé társadalmi megvitatásra, s várhatóan a jövő év első felében pedig megteszi jogalkotási javaslatát is. Mint azt a testület weboldalán közölte, céljuk a magánszemélyek védelme mellett a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentése is.
– Az adatok védelme alapvető jog. Ennek érdekében világos és következetes adatvédelmi szabályokra van szükség. Emellett jogszabályainkat hozzá kell igazítanunk az új technológiák és a globalizáció által támasztott kihívásokhoz is. A magánszemélyek jogainak erősítése érdekében a majdani jogalkotási javaslat egyúttal az adatok szabad áramlását is biztosítani kívánja az EU egységes piacán belül – fejtette ki Viviane Reding alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos. Szavai szerint az állami hatóságoknak csak a terrorizmus, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez elengedhetetlenül szükséges mértékben szabad hozzáférniük a felhasználók védett adataihoz. Emellett a jogorvoslati lehetőségeken is könnyíteni kell, amely nemcsak a magánszemélyeknek, de a fogyasztóvédelmi szervezeteknek is lehetőséget adna büntetőeljárás indítására.
A jelenleg vitairatként létező dokumentum kiemeli: a személyes adatok gyűjtését a szükséges minimumra kell korlátozni, és minden esetben világos tájékoztatást kell adni arról, kik, miért, hogyan és meddig férhetnek hozzá ezekhez. Különösen fontos pont, hogy mindenki rendelkezhessen a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való joggal. Az unió célja az is, hogy egyértelművé tegye az országhatárokon átívelő ügyek jogi alapjait mind a közösségen belül, mind pedig harmadik ország irányába. A bizottság újragondolja a 2006-os adatmegőrzési irányelvet is, amely alapján a vállalkozások hat hónap és két év közötti időre kötelesek eltárolni a hírközlési forgalmi adatokat. Emellett tervezik továbbá az adatvédelmi hatóságok szerepének és jogköreinek erősítését és további összehangolását is.
origo.hu
Megint hazudtak Magyar Péterék
