Sztojka Katalin elsőrendű vádlottat, a Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjét első fokon hat év börtönre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, ezt az ítéletet a másodfokú eljárásban tegnap öt évre enyhítette a Szegedi Ítélőtábla. Sztojka Katalin a bíróság megállapítása szerint egyébként összesen több mint hatmillió forintot tett zsebre. A másodfokú vádlott Sztojka Lászlót, aki az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke volt, első fokon három év börtönre ítélték, ezt a Szegedi Ítélőtábla tegnap két évre enyhítette, és öt évre felfüggesztette. A vádlottak többségénél milliós nagyságrendű vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.
Az ügyben ötvenöt vádlott volt, közülük csupán 14 ügye jutott el a másodfokig, mert a többiek nem fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen. A táblabíróság több esetben az idő múlására hivatkozva enyhítette az ítéletet. A szóbeli indoklásban elhangzott az is, hogy az ügyben nem bűnözők szövetkeztek arra, hogy megkárosítsák az osztrák államot és az Osztrák Megbékélési Alapot (OMA), hanem többnyire büntetlen előéletű emberek „látták meg a lehetőséget a kárpótlásban, és nem tudtak ellenállni a kísértésnek”.
Az osztrák és a magyar állam 2000-ben állapodott meg arról, hogy a nemzetiszocialista Németország által Ausztria területére kényszermunkára hurcoltakat a szomszédos ország az OMA-n keresztül kárpótolja. A kényszermunka tényét igazoló személyek egyszeri, 1453 és 7630 euró közötti összeget kaphattak. Az igénylést a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül lehetett eljuttatni az OMA-hoz 2003. december 31-ig. 2003 elején az osztrák hatóságok jelezték a magyar államnak, hogy alig érkezik igénylés roma túlélőktől, ezért a magyar kormány a cigány önkormányzatokat kérte fel a tájékoztatásra. Így az év végéig 12 ezer igénylés érkezett az OMA-hoz. A levéltári adatok és történészi becslések szerint egyébként a második világháborúban az akkor a Harmadik Birodalom részét képező Ausztria területére Magyarországról körülbelül negyvenezer embert hurcoltak el.
Az ország több területéről, így Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Győr-Moson-Sopron megyékből érkeztek fiktív adatokra épülő, alaptalan igénylések. Az idős kérelmezők többsége a juttatás mibenlétével sem volt tisztában. Egy részüket felhajtók keresték meg, más részüket pedig azok, akik utána az igényléshez szükséges további teendőket is intézték. A csalás szervezői számos esetben az üres nyomtatványt íratták alá az igénylőkkel, de volt olyan is, hogy a kérelmező aláírását meghamisították, a személyes adatokat pedig a lefénymásolt személyi igazolványokból töltötték ki a dokumentumokon. A piramisszerűen felépülő rendszerben csak a kárpótlás egy része jutott el az igénylőkhöz.
Szabolcs megyében első fokon született ítélet a Kisvárdai Városi Bíróságon. A tíz vádlott (cigány kisebbségi önkormányzatok volt vezetői és képviselői) közül ketten felfüggesztett börtönt kaptak, a többiekre pénzbírságot szabtak ki. Ugyanilyen ügyet tárgyaltak még Mátészalkán és Nyíregyházán is. Győr-Moson-Sopron megyében már szintén jogerőre emelkedett az ítélet, itt letöltendő börtönbüntetést kapott két vádlott is.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter szombati akciója egy óbaloldali tüntetés volt régi arcokkal és a régi szöveggel
