Nézzük tovább a számokat: Európából Kínába 2023-ban Németország exportált a legtöbbet, összesen 97,3 milliárd euró értékben. Második a sorban 25 milliárd eurós exporttal Franciaország, őket pedig 22,4 milliárd eurós exporttal Hollandia követi. E három ország együtt adja az Európai Unió Kínába irányuló exportjának csaknem kétharmadát (65 százalék), ebből Németország egyedül 44 százalékos súlyt képvisel, míg Franciaország 11,2 százalékot, Hollandia pedig kereken tíz százalékot. Magyarország másfél milliárd euró értékben exportál Kínába, ez a közösség teljes exportjának mindössze 0,7 százaléka.
Export tekintetében egyébként az uniós országok közül Németországnak jelent a legtöbbet a kínai piac, kivitelük 6,1 százaléka talált ott gazdára. Majd 4,7 százalékos aránnyal második a sorban Finnország, amelyet 4,6 százalékos aránnyal Írország követ. A külkereskedelmi adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott kapcsolat fenntartása nemcsak hazánk, hanem más uniós országok érdeke is.
A fenti számok fényében Orbán Viktor miniszterelnök egész világosan látja a valóságot, amikor arról beszél, hogy nincs értelme a blokkosodásnak.
Magyarországnak a gazdasági semlegességgel részben az a célja, hogy hazánk találkozási pont legyen: itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a high-tech technológia. Jó példa erre, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyárral a három legnagyobb prémium német autómárka, emellett pedig a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent hazánkban, köztük a világpiac vezetője is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!