– Hetven év telt el, amióta édesapja, Záborszky József, az akkori I. István Gimnázium zenepedagógusa és 16 diák életre keltette a zenekart. Hogy született meg a Szent István Filharmonikusok zenekar szellemisége?
A Szent István Filharmonikusok inspirációi
– Édesapám határozott célokat tűzött ki az akkori fiatalok számára és ezzel egy következetes munkafolyamat vette kezdetét. A nagy zenei alkotók, a világhírű vendégművészek és az énekes szólisták nagy hatással voltak és vannak a zenekarra, a velük való együttműködés nagy lendületet és inspirációt adott akkor és most is. Fontos megemlítenem az édesapám által szervezett tihanyi nyári zenei táborokat, amelyek során egy rendkívül összetartó közösség alakult ki, ennek eredményeképp egyre többen köteleződtek el a zenei pálya mellett. Így történhetett meg, hogy a zenekar megalakulása után két évvel már nyolcvan főre növekedett a létszám, 1958-tól pedig éves bérletsorozattal várták a közönséget a Zeneakadémián. A bevételt hangszerekre és felszerelésekre költötték.
– Hogy alakultak az első évek?
– Egy zenekar létrejöttéhez rengeteg pénzre van szükség. Itt azonban a közös zenélés szándékán kívül semmi más nem állt rendelkezésre a zenekar munkájához, így például a kottaállványok Feri bácsi, a technikatanár műhelyében készültek a diákok munkájával, a kottákat pedig édesapám írta, szólamonként egyet – természetesen kézzel, amit a fiatalok szintén kézzel másoltak le, a gyerekek a saját hangszerükön játszottak. Az akkor még csak vonósokból álló muzsikuscsapat fellépésével indult útjára a zenekar 1954. november 7-én – akkor még I. István Gimnázium Zenekara néven –, majd a magas színvonalú produkcióknak köszönhetően egyre meghatározóbbá váltak a hazai hangversenyélet palettáján.
A karmesteróriás, Ferencsik János is felfigyelt az együttesre, aki 1965-től egészen élete végéig rendszeresen vendégkarmesterként kapcsolódott be a zenekar életébe. 1968-ban megváltozott a fővárosi zeneiskolák szervezeti formája, kerületi állami zeneiskolákat hoztak létre.
A Fővárosi XIV. Kerületi Állami Zeneiskola igazgatói posztjára édesapámat nevezték ki. Megalakította a kicsiknek a Tücsökzenekart, nagyoknak a szimfonikus zenekart. Megalakult a fúvószenekar és a fuvolazenekar két cimbalommal és két hárfával kiegészülve. Így indult el a zeneiskola.
– Milyen további állomások voltak a Szent István Filharmonikusok életében?
– A zeneiskola mellett 1990-ben megalakult a konzervatórium is, ezzel folytonosságot biztosítva a zenei képzésben, kis kortól egészen a felsőoktatás kapujáig. 1991-től 25 éven át a Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója voltam. 1992-ben Antall József kormánya a Columbus utcai épületet Zugló önkormányzatának adta azzal a megkötéssel, hogy a zeneiskola, szakiskola és azon belül az itt működő együttesek részére bocsátja. Jelenleg tizenhat zenekar működik a Szent István Zenei Műhely keretein belül különböző korosztályban és hangszercsoportokkal. 1992-ben a Zuglóban működő általános és középiskolai kórusokból létrehoztam egy összevont, monumentális kórust. Az összevont kórus egészen 2014-ig működhetett, utána az önkormányzat megvonta tőlünk a támogatást.
1997-ben indult útjára a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésű Pastorale családi előadás sorozata. 2006-ban váltunk hivatásos együttessé. A zenekar értékteremtő és ifjúságnevelő munkájának elismeréseként 2000-ben Magyar Örökség-díjat kapott, valamint 2011-től 2019-ig a Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím kitüntetettje volt.
2011 őszén indult a Felfedezőúton sorozatunk a zuglói fiataloknak a Szent István Zeneházban. A sorozat állandó szerkesztő-műsorvezetője és arculatának kialakítója: Solymosi Tari Emőke Széchenyi-díjas zenetörténész. 2020 decemberétől a Szent István Filharmonikusok a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. tulajdonába került, ezzel megszerezte az együttes a gazdasági stabilitását, és annak lehetőségét, hogy végre csak és kizárólag valódi feladatára, a művészettel való nevelésre, a komolyzenére koncentrálhasson. Tavaly szeptemberben ismét mérföldkőhöz érkeztünk, kormányzati támogatás tette lehetővé „hazaköltözésünket” a megújult Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Columbus utcai épületébe.
– Külföldön is gyakran vendégszerepeltek.
– 1970-ben a zenekar Ferencsik közbenjárásának köszönhetően meghívást kapott Svájcba, a St. Moritz-i Ifjúsági Zenekarok Fesztiváljára. A Fesztivált Leopold Stokowsky és Leonard Bernstein alapították azzal a céllal, hogy a világ bármely országából érkező, zene iránt érdeklődő és tehetséges fiatalok bemutatkozhassanak. Komoly barátságok születtek itt. Langbein ausztrál származású hegedűművész, megkereste édesapámat, ezt követően több évtizedes szoros együttműködés alakult ki a zenekar és Langbein között. Olyannyira, hogy a fesztivált követően a zenekar még ötször kapott meghívást Svájcba, valamint Langbein is rendszeresen ellátogatott hozzánk Budapestre. Mint hegedűművész és karmester is fellépett a zenekarral. Ez nagyon nagy lendületet adott a zenekarnak. Az európai hangversenykörutak a nemzetközi elismerés útján is sikereket hoztak Európa kilenc országának számos városában. Meghívások, fesztivál fellépések mellett évtizedes partnerkapcsolatok alakultak.
– Milyen emlékezetes ősbemutatóik voltak?
– A zenekar olyan nagyszabású feladatokra is bátran vállalkozott, mint Berlioz Te Deum-ának megszólaltatása.
1988-ban Bernstein Miséjét vittük színpadra. A mű rendkívüli művészi teljesítményt igényel: nagyzenekart, különböző kórusokat, rockegyüttest, operában és könnyűzenében is jártas szólistákat. Az ekkor 70. évében járó Bernstein nagy örömmel fogadta a legkedvesebb műve iránti figyelmet, és sok sikert kívánt a bemutatóhoz, amely óriási sikerrel zajlott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, 1988. július elsején.
Az ősbemutatók sorozata a következő évben is folytatódott, de ezúttal egy magyar zeneszerző, Lajtha László Miséje (Op. 50 Mise a szorongattatás napjaiban) jelentette a kiemelkedő eseményt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Majd egy újabb nagyszabású magyar mű bővítette az együttes repertoár-listáját: Ránki György Káin és Ábel című oratóriuma, ezt követte egy év múlva Ránki György utolsó művének, a Jézus panaszának magyarországi ősbemutatója. A közelmúltból is akad példa: Dubrovay László Faust az elkárhozott című balettjét 2016-ban mutatta be a zenekar a Tavaszi Fesztiválon a Művészetek Palotájában a Pécsi Balett közreműködésével. Ezek a magyar vonatkozású előadások jelentős mértékben hozzájárultak az együttes hivatástudatának megerősítéséhez.
– A világon egyedülálló módon fonódik össze egy köznevelési intézmény, a Szent István Szakgimnázium pedagógiai programja, a Szent István Zenei Műhely tehetséggondozó tevékenysége és a hivatásos szimfonikus zenekar, a Szent István Filharmonikusok mindennapi munkája. Hogy tudnak csatlakozni a fiatalok a zenekarhoz?
– Hivatásos zenekar vagyunk, így csak próbajátékon keresztül lehet bejutni hozzánk. Mentorprogramunknak köszönhetően azonban a legtehetségesebb diákok lehetőséget kapnak a hivatásos együttes hangversenyein szólistaként vagy zenekari tagként közreműködni. Minden évben a Stephanus sorozatunk harmadik hangversenye a szakgimnázium fúvószenekarának koncertje. A szakgimnázium női- és férfikara is rendszerint fellép hangversenyeinken. Ilyen alkalom lesz november 30-án a Stephanus 2. hangversenyünk a Müpában, amelyen Giuseppe Verdi: Requiemjét adjuk elő neves közreműködők kíséretében.
