Idén ünneplik a Szent István Filharmonikusok hetvenéves jubileumát

Két hangversennyel ünnepli a Szent István Filharmonikusok hetvenéves jubileumát. Az első koncertet a Szent István Filharmonikusok adta a Zeneakadémián, a másik hangverseny október 13-án lesz a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a zenekar mellett fellépnek a tehetséggondozó program részeként a Zenei Műhely együttesei is. Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmesterrel, gordonkaművésszel, a Szent István Filharmonikusok ügyvezető igazgatójával és művészeti vezetőjével beszélgettünk az eltelt hetven évről, a zenekar életének fontos állomásairól és tehetséggondozó programjukról.

A Zeneakadémián tartották a 70 éves jubileumi koncertjüket. Fotó: Andrasovszky Péter

– Milyen további állomások voltak a Szent István Filharmonikusok életében?
– A zeneiskola mellett 1990-ben megalakult a konzervatórium is, ezzel folytonosságot biztosítva a zenei képzésben, kis kortól egészen a felsőoktatás kapujáig. 1991-től 25 éven át a Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója voltam. 1992-ben Antall József kormánya a Columbus utcai épületet Zugló önkormányzatának adta azzal a megkötéssel, hogy a zeneiskola, szakiskola és azon belül az itt működő együttesek részére bocsátja. Jelenleg tizenhat zenekar működik a Szent István Zenei Műhely keretein belül különböző korosztályban és hangszercsoportokkal. 1992-ben a Zuglóban működő általános és középiskolai kórusokból létrehoztam egy összevont, monumentális kórust. Az összevont kórus egészen 2014-ig működhetett, utána az önkormányzat megvonta tőlünk a támogatást. 

1997-ben indult útjára a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésű Pastorale családi előadás sorozata. 2006-ban váltunk hivatásos együttessé. A zenekar értékteremtő és ifjúságnevelő munkájának elismeréseként 2000-ben Magyar Örökség-díjat kapott, valamint 2011-től 2019-ig a Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím kitüntetettje volt. 

2011 őszén indult a Felfedezőúton sorozatunk a zuglói fiataloknak a Szent István Zeneházban. A sorozat állandó szerkesztő-műsorvezetője és arculatának kialakítója: Solymosi Tari Emőke Széchenyi-díjas zenetörténész. 2020 decemberétől a Szent István Filharmonikusok a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. tulajdonába került, ezzel megszerezte az együttes a gazdasági stabilitását, és annak lehetőségét, hogy végre csak és kizárólag valódi feladatára, a művészettel való nevelésre, a komolyzenére koncentrálhasson. Tavaly szeptemberben ismét mérföldkőhöz érkeztünk, kormányzati támogatás tette lehetővé „hazaköltözésünket” a megújult Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Columbus utcai épületébe. 

– Külföldön is gyakran vendégszerepeltek.
– 1970-ben a zenekar Ferencsik közbenjárásának köszönhetően meghívást kapott Svájcba, a St. Moritz-i Ifjúsági Zenekarok Fesztiváljára. A Fesztivált Leopold Stokowsky és Leonard Bernstein alapították azzal a céllal, hogy a világ bármely országából érkező, zene iránt érdeklődő és tehetséges fiatalok bemutatkozhassanak. Komoly barátságok születtek itt. Langbein ausztrál származású hegedűművész, megkereste édesapámat, ezt követően több évtizedes szoros együttműködés alakult ki a zenekar és Langbein között. Olyannyira, hogy a fesztivált követően a zenekar még ötször kapott meghívást Svájcba, valamint Langbein is rendszeresen ellátogatott hozzánk Budapestre. Mint hegedűművész és karmester is fellépett a zenekarral. Ez nagyon nagy lendületet adott a zenekarnak. Az európai hangversenykörutak a nemzetközi elismerés útján is sikereket hoztak Európa kilenc országának számos városában. Meghívások, fesztivál fellépések mellett évtizedes partnerkapcsolatok alakultak.

– Milyen emlékezetes ősbemutatóik voltak? 
– A zenekar olyan nagyszabású feladatokra is bátran vállalkozott, mint Berlioz Te Deum-ának megszólaltatása. 

1988-ban Bernstein Miséjét vittük színpadra.  A mű rendkívüli művészi teljesítményt igényel: nagyzenekart, különböző kórusokat, rockegyüttest, operában és könnyűzenében is jártas szólistákat. Az ekkor 70. évében járó Bernstein nagy örömmel fogadta a legkedvesebb műve iránti figyelmet, és sok sikert kívánt a bemutatóhoz, amely óriási sikerrel zajlott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, 1988. július elsején.

 Az ősbemutatók sorozata a következő évben is folytatódott, de ezúttal egy magyar zeneszerző, Lajtha László Miséje (Op. 50 Mise a szorongattatás napjaiban) jelentette a kiemelkedő eseményt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Majd egy újabb nagyszabású magyar mű bővítette az együttes repertoár-listáját: Ránki György Káin és Ábel című oratóriuma, ezt követte egy év múlva Ránki György utolsó művének, a Jézus panaszának magyarországi ősbemutatója. A közelmúltból is akad példa: Dubrovay László Faust az elkárhozott című balettjét 2016-ban mutatta be a zenekar a Tavaszi Fesztiválon a Művészetek Palotájában a Pécsi Balett közreműködésével. Ezek a magyar vonatkozású előadások jelentős mértékben hozzájárultak az együttes  hivatástudatának megerősítéséhez.

– A világon egyedülálló módon fonódik össze egy köznevelési intézmény, a Szent István Szakgimnázium pedagógiai programja, a Szent István Zenei Műhely tehetséggondozó tevékenysége és a hivatásos szimfonikus zenekar, a Szent István Filharmonikusok mindennapi munkája. Hogy tudnak csatlakozni a fiatalok a zenekarhoz?
– Hivatásos zenekar vagyunk, így csak próbajátékon keresztül lehet bejutni hozzánk. Mentorprogramunknak köszönhetően azonban a legtehetségesebb diákok lehetőséget kapnak a hivatásos együttes hangversenyein szólistaként vagy zenekari tagként közreműködni. Minden évben a Stephanus sorozatunk harmadik hangversenye a szakgimnázium fúvószenekarának koncertje. A szakgimnázium női- és férfikara is rendszerint fellép hangversenyeinken. Ilyen alkalom lesz november 30-án a Stephanus 2. hangversenyünk a Müpában, amelyen Giuseppe Verdi: Requiemjét adjuk elő neves közreműködők kíséretében.