Záborszky Kálmán karmester, aki 1989-ban újra felfedezte, bemutatta és lemezre rögzítette Lajtha László miséjét, a következőképpen vallott Solymosi Tari Emőke Két világ közt – Beszélgetések Lajtha Lászlóról című 2010-ben, a Hagyományok Háza kiadásában megjelent könyvében:
hadd mondjam el, hogy a szorongattatás benne van a mű hangjában. Ez a hang az, ami engem a legjobban inspirált: a magyarság több évszázados küzdelmének, fájdalmának, keserves életének a hangja.
Ugyanebben a könyvben Erdélyi Zsuzsanna így emlékezett vissza Lajtha Mozart iránti rajongásáról, amely egyértelműen megerősíti a műsorszerkesztés gondosságát: „Lajthának Mozart volt a világ eleje, közepe, vége, ő volt a mindene, őt tartotta a legnagyobb zseninek. Ha Mozartról beszélt, a lelkesedéstől szinte magán kívül volt.”
A program második részében Mozart C-dúr zongoraversenyét Berecz Mihály szólaltatja meg.
Mozart több mint húsz zongorakoncertet írt zenekari kísérettel. Ezek életművének legvonzóbb alkotásai közé tartoznak: minden műnek egyedi, saját arculata van. A K. 503-as C-dúr versenymű 1786 decemberében készült.
Berecz Mihály a fiatal magyar zongoristageneráció egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban megkezdett tanulmányait Londonban, a Royal Academy of Music zongoraművész szakán folytatta kiemelkedő teljesítménnyel. 2022 januárjától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene Tanszékének oktatója. Záborszky Kálmán az első között volt, aki felfigyelt Berecz Mihály rendkívüli képességeire és azóta is megkülönböztetett figyelemmel kíséri pályáját.
