Kell-e félnünk a madárinfluenzától?

Ismét feltűnt Hongkongban a madárinfluenza, egy asszony betegedett meg. A H5N1 a WHO adatai szerint az utóbbi hét évben valamivel több mint háromszáz ember haláláért felelős. A szakértő szerint egyelőre nincs ok aggodalomra.

Madárinfluenza, azaz H5N1 vírussal fertőződött meg egy asszony Hongkongban, ahol 2003-ban regisztrálták az utolsó ilyen megbetegedést – idézte a helyi egészségügyi szerveket az AFP. A jelentés szerint a súlyos állapotban kórházba szállított, 59 esztendős beteg nem került közvetlen kapcsolatba háziszárnyasokkal. A madárinfluenza először 1997-ben ütötte fel a fejét Hongkongban, ahol akkor minden baromfit levágtak. A vírus okozta betegségbe hat ember belehalt. A H5N1 neve azonban 2004 után, a nagy járvány idején vált világszerte ismertté. A fertőzés bő másfél éven múltán hazánkba is eljutott, s miatta egymillió baromfit kellett elpusztítani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az elmúlt hét évben valamivel több mint 300 ember halálát okozta a madárinfluenza.
Varga János, a Szent István Egyetem állatorvos-professzora kérdésünkre elmondta, a vízi-, illetve vándorló madarakkal szemben a baromfi esetében a vírus megbetegítőképessége magas, gyorsan terjed és 30–100 százalékos pusztulást okozhat a fertőzött állományban. A betegség emberi szervezetbe jutva könnyen okozhat halállal végződő vérzéses tüdőgyulladást – magyarázta a szakértő. Aláhúzta ugyanakkor, hogy – noha előfordultak szórványesetek, amikor családon belül többen elkapták a kórt – a H5N1 emberek közt terjedő változatának kialakulására nincs bizonyíték. Ahhoz, hogy valaki összeszedje a madárinfluenzát, nagy mennyiségben kell hogy a szervezetébe jusson a kórokozó. Ez előfordulhat a tenyésztőtelepeken a levegőben szálló, elporladt madárürülék belélegzésével, de úgy is, hogy nyers húst, vért fogyaszt az illető. Figyelemmel az ázsiai népszokásokra, az utóbbi példa magyarázatul szolgálhat azokra az esetekre, amikor olyan emberek lettek betegek, akik egyébként nem találkoztak közvetlenül az élő, de már beteg madárral – jegyezte meg Varga János. A professzor hozzátette, hogy 2005–2006 fordulóján alaptalan volt a pánik: a boltok polcaira nem kerülhetett beteg állat. Az irtásos módszer, ha drasztikusnak hat is, olcsóbbnak és hatásosabbnak bizonyult a járvány megfékezésében, mint a többi lehetőség. Amíg tehát a H5N1-nek nem alakul ki egy olyan hibrid változata, mint amilyen – az amúgy gyengébb megbetegítőképességűnek bizonyult – új influenza okozója, nincs ok aggodalomra – összegezett az állatorvos.

H1N1 Romániában. Újinfluenzás beteget regisztráltak tegnap Romániában, Calarasi településen egy hároméves kisfiú szervezetében mutatták ki a kórokozót. A román egészségügyi tárca szerint a gyermek állapota jó, nem kellett kórházba szállítani. Nem tudni, hol fertőződött meg, mert sem ő, sem családtagjai nem jártak külföldön, és nem fogadtak vendégeket. Ebben a szezonban ez az első ilyen megbetegedés a szomszédos országban, és a negyvenedik Európában – közölte az Evenimentul Zilei. Romániában tavaly év végén legalább hétezer embert betegített meg az H1N1-vírus, közülük 122-en életüket vesztették. (G. J. J.)