Lába kelt hetvenmillió forintnak?

Újabb bűncselekménygyanús esetről számolt be tegnap Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos, aki a Debreceni Egyetemnek átadott hetvenmillió forintnyi közpénzt érintő ügy kivizsgálására Budai Gyula miniszterelnöki megbízottat kérte fel.

Dénes Zoltán
2010. 11. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja is felmerülhet egy, a korábbi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma között létrejött hetvenmillió forint összegű támogatási szerződés ügyében – közölte tegnap az elszámoltatási kormánybiztos. Papcsák Ferenc az eset kivizsgálására Budai Gyula miniszterelnöki megbízottat, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseit kérte fel. Budai Gyula megkeresésünkre arról számolt be, hogy az eddig áttekintett dokumentumok alapján az ügyben büntetőfeljelentést tesz. Mint mondta, Máhr András, az FVM volt közgazdasági szakállamtitkára és Nagy János, a Debreceni Egyetem centrumának elnöke – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács akkori elnöke – által 2008-ban aláírt megállapodás szerint a hetvenmillió forint felhasználásáról az év végi intézményi beszámolóban kellett volna tájékoztatást adni. Az elszámolást pedig 2009. április 15-ig az FVM uniós koordinációs és nemzetközi főosztályára kellett volna az egyetemnek megküldenie. Mivel e főosztály szintén Máhr András alá tartózott, elmondható, hogy lényegében az államtitkár feladata volt az általa aláírt megállapodás teljesülésének ellenőrzése. Ténylegesen pedig Vajda László főosztályvezető felelőssége lett volna az ellenőrzés lefolytatása. Információink szerint a tárcánál azonban semmilyen számlát vagy elszámolási igazolást nem találtak az említett összeggel kapcsolatban. Vajda László jelenleg is az említett főosztály vezetője. A szakember már a Horn-kabinet idején is hasonló pozíciót töltött be az agrártárcánál.
A szerződés szerint egyébként a részletekben átutalt összeget kizárólag a magyar–román kormányközi megállapodásnak megfelelően – a Debreceni Egyetem, a nagyváradi egyetem és a Babes–Bolyai Egyetem által aláírt szándéknyilatkozat alapján – a regionális együttműködésre épülő szakemberképzésre, oktatási és továbbképzési központ létrehozására költhették volna el. A szerződés aláírásakor az egyetem képviseletében eljáró Nagy János egyúttal a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke is volt. Ez az intézmény gyakorolta az állam nevében a közvagyon feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket abban az időben, amikor a sukoróihoz hasonló ügyek kerültek napvilágra.
Budai Gyula arról számolt be, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a támogatás felhasználásáról szóló dokumentumok, valamint a pénzügyi elszámolást alátámasztó igazolások nem állnak rendelkezésre. Ennek hiányában – tette hozzá – akár a sikkasztás, hűtlen kezelés, hivatallal való visszaélés gyanúja is felmerülhet a szerződésben szereplő Máhr András és Nagy János vonatkozásában.

Árnyékra vetődött az LMP. Lepacsizott közbeszerzésnek titulálta az országleltár elkészítésével kapcsolatos, többek között légi fotózásra kiírt pályázatot és annak visszavonását követelte a Vidékfejlesztési Minisztériumtól tegnapi közleményében a Lehet Más a Politika (LMP). Az Index.hu hírportál információira hivatkozva állították: a közbeszerzést a tárca alá tartozó intézet úgy írta ki, hogy azon csak a minisztérium egyik államtitkárának cége vehessen részt. Ezzel szemben a Földmérési és Távérzékelési Intézet közleményében arról adott tájékoztatást, hogy a hétfői határidőre két pályázó jelentkezett: egy magáncég és egy több társaságból álló konzorcium. A pályázóknak legfeljebb 4,8 milliárd forintért kell elvégezniük a légi fotózást, az állami tulajdonban lévő termőföldek és a hozzájuk tartozó művelésből kivett ingatlanok helyszínelését, jogi-mérnöki állapotfelvételét, az adatbázisok előállítását, és a meglévő nyilvántartások rendezését is. Jelenleg az ingatlanvagyon- nyilvántartás adatainak 20-30 százaléka hibás, ami a jogszerű vagyongazdálkodást lehetetlenné teszi. Ennek következménye, hogy például az állami termőföldekből mintegy 200 ezer hektár hasznosítatlan vagy kényszerhasznosítás alatt áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.