Kemény védelem. Közel hatvanezer dél-koreai katona vigyáz két napon keresztül a ma kezdődő G20-csúcs résztvevőire. A reptereken, szállodákban háromszor annyi biztonsági őr teljesít szolgálatot, külön figyelmet szentelnek a terrorgyanús viselkedésre. A konferencia színhelye körül háromszintű kordonrendszer különíti el a politikusokat a külvilágtól. A belső, piros zóna köré 2,2 méter magas falat húztak, míg a harmadik, külső kordon 2,2 kilométeres koncentrikus kört húz a megbeszélés helyszíne, a Coex center köré. (MN)
Dmitrij Medvegyev már egy nappal a Szöulban ma kezdődő, a világ 19 legjelentősebb gazdaságú fejlett és fejlődő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport csúcsértekezlete előtt a dél-koreai fővárosba érkezett, hogy – saját bevallása szerint – történelmi szerződéscsomagot írjon alá dél-koreai kollégájával, Li Mjung Bakkal. A tárgyalások középpontjában az energetikai kérdések álltak, a tegnap aláírt szerződéscsomag ugyanakkor érintette a gazdasági modernizáció, a tengeri szállítmányozás és a halászat kérdését is. Medvegyev a dokumentum aláírását követően aláhúzta, a két ország 20 évvel ezelőtti diplomáciai kapcsolatainak újrafelvétele óta eltelt időszak történelmi léptékű együttműködésében állapodott meg a dél-koreai államfővel.
A tegnapi orosz–dél-koreai csomag előtt egy nappal jelentette be az orosz Gazprom, hogy 2017-től legalább évi 10 milliárd köbméter földgázt szállít évente az ázsiai országba. Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség által idézett Alekszej Miller Gazprom-vezér közölte, az orosz energiaipari vállalat szerződést kötött a dél-koreai Kogasszal, így a következő években lassan annyi földgázt tudnak szállítani Ázsiába, mint Európába, ezzel kiegyenlítik piaci paritásukat. Oroszország egyébként 2009-ben és 2010-ben egy program keretében mintegy 2,9 milliárd tonnányi cseppfolyósított földgáz szállított Dél-Koreának. Medvegyev mellett – ázsiai körútja keretében – szintén már tegnap Szöulba érkezett Barack Obama amerikai elnök is, akinek – a Reuters szerint – szembe kell néznie a G20-vezetők rosszallásával. A brit hírügynökség rámutat, hogy több résztvevő is élesen kritizálta Obama valutapolitikáját.
Kínát követően tegnap Angela Merkel is kritizálta az amerikai pénzügyi politikát, amely többek között a kínai fizetőeszköz, a jüan leértékelését szorgalmazza. Az amerikai The Wall Street Journal által idézett német kancellár tegnap kifejtette, Berlin semmilyen körülmények között sem támogat olyan elképzelést, amely számszerűleg megszabná egy-egy adott ország költségvetési hiányát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!