78 ezer forint lesz a minimálbér

Megszületett a jövő évi bérmegállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A minimálbér 78 ezer, a szakmunkások garantált bérminimuma 94 ezer forintra emelkedik, a versenyszférában pedig 4-6 százalékos béremelést ajánlanak 2011-ben.

Hét végén demonstráció. Három szakszervezeti konföderáció, a SZEF, az MSZOSZ és az Autonóm szakszervezetek szombaton a Roosevelt téren tiltakoznak a kormány jogalkotási módszerei, a 16 százalékos szja, a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése és a 98 százalékos különadó ellen. A Munkástanácsok és a Liga szakszervezetek nem vesznek részt az akción, mert szerintük a rendezvényen átsüt a politikai szándék. A Liga ugyanakkor bejelentette, hogy tárgyalni szeretnének a vitás kérdésekről a miniszterelnökkel. Ha ezek nem vezetnének eredményre, akkor a Liga január második felében „minden, a szakszervezetek által törvényesen igénybe vehető eszközzel tiltakozni kíván az általuk hibásnak vélt döntések ellen”.

Már az OÉT legutóbbi ülésén körvonalazódott a lehetséges megállapodás, és tegnap végül magasabb értékről született egyezség, mint amire a tárgyalások elején a kormány javaslatot tett. A kabinet eredetileg minimum 4,5 – később 5 – százalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantált bérminimum-növelést ajánlott jövőre. A tegnap megszületett béralku szerint a minimálbér az idei 73 500 forintról 6,1 százalékkal, 78 000-re emelkedik, a garantált szakmunkás-bérminimum pedig nagyjából öt százalékkal emelkedik: a jelenlegi 89 500-ról 94 000 forintra.

*

A szociális partnerek megállapodtak a versenyszférában ajánlott béremelésről is, melynek mértékét 4-6 százalékban állapították meg. A munkaadók azt szerették volna, hogy a 4-6 százalékos sávból a kisebb keresetűek kapjanak magasabb emelést, ezt a szakszervezetek is támogatták. A kitétel végül azért nem került be az egyezségbe, mert a munkavállalói oldal azt is rögzítette volna, hogy a kis- és közepes keresetűek is 6 százalékos emelést kapjanak, ezt viszont a munkaadók nem fogadták el. Két szakszervezeti záradék azonban így is bekerült a megállapodásba. Az egyik szerint az MSZOSZ és az Autonómok kevesellték a minimálbér-emelés mértékét, de nem akadályozzák meg az egyezséget. A második pedig, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív változása miatt fenntartja a „reálpozíció megtartásának az igényét”. Az érdekvédők azt is szerették volna elérni, hogy az OÉT-ban született bérajánlás legyen irányadó a közszférában is, ám ezt mind a munkaadói, mind a kormányzati oldal elutasította, hangsúlyozva, hogy ez túlterjeszkedne az OÉT hatáskörén.
A nettó bérek az szja-szabályok változása miatt eltérően módosulnak, az adócsomag ugyanis differenciáltan érint mindenkit. A legalább egygyermekes minimálbéresek kifejezetten jól járnak az adócsomaggal, ami a gyermektelen minimálbéresek helyzetét lényegében nem befolyásolja, rosszabbul ugyanakkor ők sem járnak.
Az ő nettó bérük is nagyjából hat százalékkal emelkedik, reálbérük pedig az inflációtól függően körülbelül három százalékkal nő. Ezzel teljesült a kormány azon ígérete, hogy az szja-változások miatt senkit sem érhet veszteség.