78 ezer forint lesz a minimálbér

Megszületett a jövő évi bérmegállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A minimálbér 78 ezer, a szakmunkások garantált bérminimuma 94 ezer forintra emelkedik, a versenyszférában pedig 4-6 százalékos béremelést ajánlanak 2011-ben.

Bákonyi Ádám
2010. 12. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hét végén demonstráció. Három szakszervezeti konföderáció, a SZEF, az MSZOSZ és az Autonóm szakszervezetek szombaton a Roosevelt téren tiltakoznak a kormány jogalkotási módszerei, a 16 százalékos szja, a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése és a 98 százalékos különadó ellen. A Munkástanácsok és a Liga szakszervezetek nem vesznek részt az akción, mert szerintük a rendezvényen átsüt a politikai szándék. A Liga ugyanakkor bejelentette, hogy tárgyalni szeretnének a vitás kérdésekről a miniszterelnökkel. Ha ezek nem vezetnének eredményre, akkor a Liga január második felében „minden, a szakszervezetek által törvényesen igénybe vehető eszközzel tiltakozni kíván az általuk hibásnak vélt döntések ellen”.


Már az OÉT legutóbbi ülésén körvonalazódott a lehetséges megállapodás, és tegnap végül magasabb értékről született egyezség, mint amire a tárgyalások elején a kormány javaslatot tett. A kabinet eredetileg minimum 4,5 – később 5 – százalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantált bérminimum-növelést ajánlott jövőre. A tegnap megszületett béralku szerint a minimálbér az idei 73 500 forintról 6,1 százalékkal, 78 000-re emelkedik, a garantált szakmunkás-bérminimum pedig nagyjából öt százalékkal emelkedik: a jelenlegi 89 500-ról 94 000 forintra.

*

A szociális partnerek megállapodtak a versenyszférában ajánlott béremelésről is, melynek mértékét 4-6 százalékban állapították meg. A munkaadók azt szerették volna, hogy a 4-6 százalékos sávból a kisebb keresetűek kapjanak magasabb emelést, ezt a szakszervezetek is támogatták. A kitétel végül azért nem került be az egyezségbe, mert a munkavállalói oldal azt is rögzítette volna, hogy a kis- és közepes keresetűek is 6 százalékos emelést kapjanak, ezt viszont a munkaadók nem fogadták el. Két szakszervezeti záradék azonban így is bekerült a megállapodásba. Az egyik szerint az MSZOSZ és az Autonómok kevesellték a minimálbér-emelés mértékét, de nem akadályozzák meg az egyezséget. A második pedig, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív változása miatt fenntartja a „reálpozíció megtartásának az igényét”. Az érdekvédők azt is szerették volna elérni, hogy az OÉT-ban született bérajánlás legyen irányadó a közszférában is, ám ezt mind a munkaadói, mind a kormányzati oldal elutasította, hangsúlyozva, hogy ez túlterjeszkedne az OÉT hatáskörén.
A nettó bérek az szja-szabályok változása miatt eltérően módosulnak, az adócsomag ugyanis differenciáltan érint mindenkit. A legalább egygyermekes minimálbéresek kifejezetten jól járnak az adócsomaggal, ami a gyermektelen minimálbéresek helyzetét lényegében nem befolyásolja, rosszabbul ugyanakkor ők sem járnak.
Az ő nettó bérük is nagyjából hat százalékkal emelkedik, reálbérük pedig az inflációtól függően körülbelül három százalékkal nő. Ezzel teljesült a kormány azon ígérete, hogy az szja-változások miatt senkit sem érhet veszteség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.