Minden kategóriában csökkentenék a pedagógusok óraterhelését az új közoktatási törvény és pedagógus-életpályamodell lapunk birtokába került koncepciói. Jelenleg valamennyi iskolai pedagógusnak kortól, végzettségtől és a pályán eltöltött időtől függetlenül hetente 22 órát kell tartania a korábbi 20 helyett. A heti kötelező óraszámot még a Gyurcsány-kormány emelte meg. Az intézkedés célja létszámleépítés kikényszerítése volt: ha a tanárok több órát tartanak, miközben a tanulók óraszáma nem változik, akkor értelemszerűen kevesebb pedagógusra van szükség. Az óraszámemelés következtében több mint 15 ezer pedagógust bocsátottak el az iskolákból.
Az új oktatásirányítás által kidolgozott életpályamodell szakít ezzel a szemlélettel. A tervezet november 11-i verziója szerint az eddigi 22 óra helyett a pályakezdőknek 19, a pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba tartozóknak 21, a mestertanároknak pedig legfeljebb 19 órát kellene tartaniuk. Ezt erősíti meg a közoktatási törvény tervezete is. Utóbbi szerint ugyanilyen arányban csökkenne a napközis tanárok terhelése is. A legnagyobb könnyítést a szakközépiskolai, szakiskolai gyakorlati oktatók kapnák, akiknek a jelenlegi 25 helyett csupán 21 lenne a heti kötelező óraszáma, pályakezdők esetében pedig 19.
A tanulók kötelező terhelése ugyan emelkedne, de a legtöbb évfolyamon csak a mindennapos testnevelés bevezetése miatt. Heti öt testnevelésórával számolva az általános iskola első osztályában az eddigi heti húsz huszonhárom kötelező óra lenne. A tornaórák számának növelésénél nagyobb mértékű változás a hatodik és nyolcadik évfolyamon várható, ahol heti 4,5, illetve 4 órával nőne az óraszám. A gimnáziumok felsőbb évfolyamain jelentős terheléscsökkenés várható: a 11. és a 12 évfolyamon a jelenlegi heti 30-cal szemben 29 órára csökkenne a kötelező óraszám, utóbbi ráadásul tartalmazza a mindennapos testnevelést is. A tanárok terhelésének csökkentése és diákok óraszámának kismértékű növelése vagy stagnálása következtében egyébként várhatóan több pedagógusra lesz szükség az intézményekben.
Az osztálylétszámok csökkentésének terve egyértelműen a kisebb intézmények megmentésére és az oktatás színvonalának javítására irányul. A baloldali oktatási kormányzat által készített, jelenleg is érvényes létszámkorlát olyan magas limitet ír elő, amit a kisebb iskoláknak esélyük sincs elérni, és ezzel megszűnésre ítélik őket, a nagyobb intézményeket pedig osztályösszevonásokra kényszeríti.
A tervezet azonban a jelenlegi 20 helyett már 13 fővel lehetővé tenné az óvodai csoport elindítását. Ugyanez lenne az osztályindítás alsó határa az általános iskolák alsó és felső tagozatain a korábbi 21, illetve 23 fő helyett. Egy óvodai csoportba, illetve általános iskolai osztályba legfeljebb 25 gyerek járhatna a jelenlegi 26, illetve 30 fős maximummal szemben. A legnagyobb arányú csökkenés a szakiskolai elméleti képzésben várható, ahol a jelenlegi 28 fővel szemben már 16 fős osztályokat is létre lehet hozni, a maximális létszám pedig a jelenlegi 35-ről 24 főre csökkenne.
– A pedagógusok óraszámára vonatkozó adatok üdvözlendők. Reméljük, ezek a számok tervezet végső változatában is benne maradnak, és forrást is találnak rá, az óraszám- és az osztálylétszám-csökkentés ugyanis költséges dolog – jelentette ki lapunknak Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, aki korábban az egyik legfontosabb elvárásként fogalmazta a tanárok terhelésének tízszázalékos csökkentését. Szebedy leszögezte: összességében a tervezet eleget tesz a kérésnek. A pályakezdőknek így lehetőségük lesz a tapasztalatszerzésre, például óralátogatásra, a kiváló, tapasztalt kollégák pedig segíteni tudják őket. Az óraszámcsökkentéssel a tanároknak több idejük marad a felkészülésre, ami osztály létszámának csökkentésével együtt nagymértékben emelheti az oktatás színvonalát. Szebedy külön kiemelte a felső tagozatokat, ahol az eddigi irreálisan magas osztálylétszám még a nagyvárosi iskolák egy részét is rákényszerítette az osztályösszevonásra. A gyerekek egy része ugyanis hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban tanul tovább, egy-két fős osztályonkénti létszámcsökkenés pedig máris bajba sodorhatja az intézményeket. Szebedy jó iránynak tartja azt is, hogy a gyerekek elméleti terhelése a legtöbb évfolyamon nem növekszik.
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait