Így dolgozik az Antifa: halállista, bombakészítési útmutató, véres támadások

Ellentüntetéseket tartanak, zaklatnak online, halállistákat készítenek, bombakészítési útmutatót tesznek közzé, fenyegetnek és véres, brutális támadásokat hajtanak végre politikai ellenfeleikkel szemben – ilyen módszereket alkalmaz manapság az az Antifa mozgalom, amelyről Orbán Viktor pénteken jelentette be: kezdeményezi a terrorszervezetté nyilvánításukat. A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be mindazt, amit az Antifáról tudni érdemes. Elsőként a mozgalom történetével és módszereivel foglalkozunk kitérve arra, hogy az Antifa nemrégiben Magyarországra irányította célkeresztjét.

Fotó: Havran Zoltán

 Trump öt éve lépett volna

Az Antifa az egyesült államokbeli Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) zavargásokba torkolló demonstráción is szerepet vállalt, kapcsolatban állva a neo-marxista „woke” ideológiát hirdetőkkel is. A „do(x)xing” elnevezésű módszerükkel politikai ellenfeleik személyes adatait hozzák nyilvánosságra, illetve halállistákat állítanak össze.

Donald Trump amerikai elnök már 2020-ban felvetette az Antifa terrorszervezetté nyilvánításának lehetőségét, éppen a George Floyd halálát követelő baloldali zavargások szítása miatt. Igazságügyi minisztere, William Barr akkor azt közölte: „az Antifa és más hasonló csoportok által keltett és végrehajtott erőszak a zavargásokkal kapcsolatban belföldi terrorizmus, és ekképp is kezeljük”. Ekkor azonban még a szólásszabadsághoz kapcsolódó jogi aggályok merültek fel a betiltással szemben Washingtonban.

Német verőlegények

Mindeközben a német baloldal egy része egyfajta verőlegényként használja az Antifát. Erre példa az Alternatíva Németországért (AfD) 53 politikusáról készült lista, amelyet bombakészítési útmutatóval együtt hoztak nyilvánosságra. Az ilyen akciók célja az ellenfelek megfélemlítése.

De az Antifa a magyartól eltérő német megítélésére utal, hogy a tavasszal 48 ezer eurós pénz-, illetve ösztöndíjjal járó német állami művészeti díjban részesült az a Hanna Schiller, akit tavaly épp azért vettek őrizetbe, mert részt vehetett a 2023-as budapesti támadásban – számolt be róla a European Conservative című lap.

Magyarország a célkeresztben

És ha már itt tartunk, röviden fel kell idéznünk, mi történt 2023 februárjában Budapesten. Az Antifa ártatlan járókelőket támadott meg, brutálisan összeverve őket, mert azt gondolták róluk, az 1945-ös várbeli kitörés napjára emlékező neonácik. Az Antifa a jobboldali kormány vezette Magyarországot később célpontjának szemelte ki. Így a görög Antifa aktivistái idén márciusban rátámadtak az athéni magyar nagykövetségre, veszélyeztetve az ott dolgozó diplomaták biztonságát. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli rendezvényét a tavasszal ugyancsak baloldaliak, köztük antifák zavarták meg.

Az Antifa egyik legismertebb arca – hazánkban pedig különösen – a 2023-as budapesti embervadászattól elhíresült olasz Ilaria Salis, aki önkényes lakásfoglalóból előrelépve – döbbenetes módon – szélsőbaloldali képviselőként bukkant fel az Európai Parlamentben.

Könnyebb fellépés a bűnözők ellen

Az Antifa terrorszervezetté nyilvánítása – amit most az Egyesült Államok után nemcsak hazánk, de Hollandia is követni akar – évekkel ezelőtt, 2023 környékén szóba került nálunk is. – Az Antifa működésében egyértelműen felfedezhetők a terrorszervezetek ismérvei, jellegzetességei. Ide sorolható, hogy milyen veszélyeket hordoznak a különböző társadalmakra nézve, adott esetben akár fegyverrel elkövetett, politikai célzatú támadássorozataik révén – jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakember a Magyar Nemzetnek 2023 tavaszán. Szerinte a szélsőbaloldali Antifa terrorszervezetté minősítése megkönnyítené, hogy a bűnüldöző szervek hatékonyan léphessenek fel az erőszakos, emberi életekre törő mozgalmak ellen. Mint kifejtette, időnként az EU és a NATO tagországainak a titkosszolgálatai között is megnehezítheti az együttműködést, hogy a különböző államok jogrendjében eltérően értelmezik az egyes bűncselekményeket.