Az Antifa mozgalom, vagyis az Antifasiszta Akció, egy olyan nemzetközi hálózat, amelynek célja a fasizmus, a rasszizmus és a szélsőjobboldali ideológiák elleni küzdelem. Az Antifa azonban nem egy egységes szervezet, hanem különböző csoportok és egyének gyűjtőneve, akik antifasiszta nézeteket vallanak.
Történelmi gyökerek
Az Antifa mozgalom gyökerei az 1920-as és 1930-as évekre nyúlnak vissza, amikor Európában a fasiszta mozgalmak megerősödtek. Németországban az 1930-as évek elején a kommunista és szocialista csoportok hozták létre az Antifasiszta Akciót a nácik elleni küzdelemre. A második világháború után az antifasizmus a szélsőjobboldali ideológiák elleni ellenállás szimbólumává vált.
Célok és módszerek
Az Antifa célja a fasizmus, a rasszizmus, a homofóbia és más elnyomó ideológiák elleni küzdelem. A mozgalom tagjai különböző módszereket alkalmaznak, beleértve a tüntetéseket, a direkt akciókat, az online aktivizmust és a közösségi szerveződést. Az Antifa egyes csoportjai hajlandóak erőszakos eszközökhöz is folyamodni, ha úgy vélik, hogy a szélsőjobboldali csoportok erőszakkal fenyegetnek.
Kritikák: az Antifa terrorszervezetként működik
Az Antifa mozgalmat gyakran kritizálják az erőszakos módszerei miatt. Az Antifa egyes csoportjai rendkívül szélsőségesek, és veszélyt jelentenek a szólásszabadságra és a társadalmakra. A mozgalommal szembeni kritika gyakran fogalmaz meg olyan véleményt, miszerint az Antifa valójában egy terrorszervezet. A mozgalom támogatói szerint az erőszak szükséges eszköz a fasizmus és a szélsőjobboldali ideológiák elleni küzdelemben.
Követőik az általuk fasisztának tartott személyekkel való konfrontációkra összpontosítanak, erre a két évvel ezelőtti budapesti események is vérfagyasztó példaként szolgáltak: az Antifa nyolc ártatlan járókelőt támadott meg 2023. február közepén Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve.
Az Antifa-csoportok nyomon követik és reagálnak az általuk fasiszta nézeteket hirdető egyének vagy csoportok tevékenységére, írja a Congressional Research Service.
A közvélemény mellett politikusok és civil szervezetek is megelégelték a szélsőbaloldal ehhez hasonló erőszakos akcióit, és az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását, betiltását követelik.
Az Antifa csoportok gyakran szerveznek vagy vesznek részt tüntetéseken a szélsőjobboldali rendezvények ellen. Ezek az ellentüntetések célja, hogy megzavarják vagy megakadályozzák a szélsőjobboldaliak gyűléseit. Például, amikor szélsőjobboldali csoportok tüntetnek, az Antifa tagjai ellentüntetést szerveznek, gyakran hangos és provokatív módon, hogy megzavarják az eredeti demonstrációt.
Az Antifa csoportok aktívan használják az internetet is a szélsőjobboldali ideológiák elleni küzdelemre. Ez magában foglalhatja a szélsőjobboldali propaganda terjesztésének megakadályozását, a szélsőjobboldali aktivisták online zaklatását. A mozgalom egyes csoportjai olyan stratégiákat és taktikákat követnek, amelyek korábban olyan baloldali aktivitást mutattak, mint amelyet Szrgya Popovics és Saul Alinsky is népszerűsítettek.
Az Antifa tagjai számos tüntetésen és politikai megmozduláson aktívan részt vesznek, többek között a Black Lives Matter demonstrációin is. Ideológiailag szoros kapcsolatot ápolnak a nemzetközi baloldal woke-narratíváját valló csoportokkal.
Az Antifa olyan módszereket is alkalmaz, mint a „doxing”, amelyek során politikai ellenfeleik személyes adatait hozzák nyilvánosságra, illetve „halállistákat” állítanak össze. Erre példa az Alternatíva Németországért (AfD) 53 politikusáról készült lista, amelyet bombakészítési útmutatóval együtt hoztak nyilvánosságra. Az ilyen akciók célja az ellenfelek megfélemlítése.
Lapunk írt arról is korábban, hogy a német baloldali elit egyfajta „verőlegényként” használja fel az Antifát, de ez a mentalitás a magyar baloldali politikában is létezik.
Németország nyugati oldalán 1945 után konszenzus alakult ki arról, hogy a szélsőjobboldalt el kell szigetelni a társadalomban, és a neonáci szerveződésekkel szemben egyfajta kiegyensúlyozó szerepet tölthetett be az Antifa mozgalom. Az említett budapesti támadások szálai a Lina Engel-féle „Hammerbandehez” (Kalapács banda) vezetnek. Ezek a szélsőbaloldali aktivisták Németországban már hosszú évek óta tartják rettegésben az embereket.
Az Antifa bevallottan nem válogat ma már a céljai eléréséhez szükséges eszközökben és ideológiai ellenfeleik elhallgattatását tűzte zászlajára.
