Egy nemzetközi szélsőbaloldali bűnszervezethez vezetnek a budapesti támadások szálai

Egészen egy nemzetközi „vörös” bűnszervezetig érnek a múlt hónapban történt brutális támadások szálai. A felfegyverkezett őrjöngő, több embert is félholtra verő balosok közül ugyanis egyikük a hírhedt német szélsőbaloldali Kalapács bandához köthető, amelynek tagjai külföldön hasonló módszerekkel számolnak le politikai ellenfeleikkel. Az, hogy hazánkban is gyökeret verhetett az erőszak, nem előzmény nélküli, hiszen a párbeszédes Jámbor András által alapított Mérce nevű portálon évek óta zajlik a szélsőbalos hergelés.

George Floyd Protest Poland Fotó: AFP

Február 10-én egy símaszkos, felfegyverzett banda hátulról megtámadott és véresre vert egy 40 év körüli férfit Budapesten. A munkába igyekvő áldozat olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azonnal kórházba kellett szállítani. A támadásról készült felvétel bejárta a teljes magyar médiát. Az elkövetők mozdulatain látszott, hogy nem kímélték a férfit. Nem sokkal később kiderült, ez a brutális, leszámolásszerű akció része volt egy komolyabb támadássorozatnak, amit a radikális baloldali mozgalom tagjai, az Antifák követtek el több napon keresztül Budapest utcáin.   

Az Antifákról azt érdemes tudni, hogy az általuk fasisztának (vagy fehér felsőbbrendűnek) tartott emberekkel való szembeszállásra összpontosítanak. Egy olyan tiltakozó hagyomány részének tekintik magukat, amely a náci Németországban és a fasiszta Olaszországban a második világháború előtti ellenzéki csoportokhoz nyúlik vissza. Azonban a békés tiltakozások mellett a főleg Nyugat-Európában és Amerikában teret nyert Antifa mozgalom tagjainak egy része hajlandó bűncselekményeket is elkövetni céljaik érdekében. Nem riadnak vissza az erőszaktól sem, a különböző akcióik során fegyvereket (botok, vipera, paprikaspray), valamint pajzsot és sisakot viselnek. 

Tizenöt fős különítmény vadászott az emberekre  

Mindezeket a magyarországi áldozatok is megtapasztalhatták, hiszen a legalább 15, zömmel külföldi – német, olasz és görög – szélsőbaloldali radikálisok nyolc ártatlan járókelőt támadtak meg február közepén Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve. Az áldozatokat találomra választották ki a katonai jellegű ruházatuk alapján. Valamennyiüknek az volt a „bűnük”, hogy terepmintás ruhában, fekete bakancsban és dzsekiben voltak, ám ők nem a február 11-i kitörés napi megemlékezés résztvevői voltak, ahogy azt támadóik feltételezték. Az Antifa-csoport tagjai ugyanis a szélsőjobboldali rendezvény miatt érkeztek hazánkba, hogy csapást mérjenek az „ellenségre”.  A banda nyolc tagja elsőként február 9-én 11 óra 25 perckor az V. kerületben, a Fővám téren három lengyel turistát rohant le.  

Viperákkal hátulról leütötték a főváros nevezetességeivel ismerkedőket, a földön tovább ütötték, rúgták őket. 

A mindössze egyperces támadásban két lengyel súlyos, nyolc napon túl gyógyuló töréses sérüléseket szenvedett, harmadik társuk megúszta végtagzúzódásokkal és felrepedt a fejbőre. Másnap szintén nyolcfős banda támadt rá Gazdagréten a fentebb már említett, dohányboltba tartó, negyvenéves trafikosra. Hátulról leütötték, majd viperákkal verték a fejét, rugdosták a földön fekvő, mit sem értő áldozatot, majd gázspray-vel lefújták. 

A sajtóban nyilvánosságra került videón a támadók mozdulataiból – a viperával főként fejre mért, erős ütésekből – látszott, hogy azt sem bánnák, ha áldozatuk belehalna a verésbe. 

Ugyanezen a napon a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazafelé tartó magyar házaspárt támadott meg öt bandatag. A férj súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Néhány óra múlva, már február 11-én hajnalban egy német házaspárt az I. kerületi Mikó utcában támadott meg hat bandatag, ők is egy koncertről tartottak hazafelé. 

 

Külön nyomozócsoport foglalkozik a támadásokkal  

A Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztálya közösség tagja elleni erőszak bűntett miatt folytat büntetőeljárást. A BRFK már az első támadás után 24 fős külön nyomozócsoportot állított össze, amelynek létszáma 45 főre bővült. 

A nyomozók szerint a sértetteket kizárólag a ruházatuk köti össze, olyan ruhadarabokat viseltek, amiket bárki hordhat, fekete bakancs vagy katonai, terepmintájú ruha, amik azt sugallhatták a támadóknak, hogy esetleg szélsőjobboldali emberek, akik a kitörés napjára érkeztek Budapestre.

A rendőrök a támadók közül már a ruházatuk alapján felismertek néhányat, akiket aztán követni kezdtek a nyomozók, és végül a belvárosban, egy taxiban fogták el őket: egy német férfit, egy német és egy olasz nőt. Műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray volt náluk. Később elfogtak egy magyar nőt is a lakásán, aki az eddigi adatok szerint részt vett a támadásokban. A magyar nőt a gazdagréti és a Fővám téri támadásban való részvétellel gyanúsítják, amiben az olasz nő is részt vett. A német nő az előkészületekben vett részt, a következő támadásokra készült fel.

A német férfinak a Bank utcai támadásban volt szerepe. Az elfogott olasz nő Milánóból, a német különítmény tagjai Berlinből, Lipcséből és Jénából érkeztek. 

A nyomozási bíró február 13-án letartóztatta – a magyar 42 éves, D. Krisztina mellett – a 38 éves olasz nőt, I. Selist és a 29 éves, német Tobias E.-t. Bűnügyi felügyelet alá került a 25 éves, német Anna C. M., akinek hetente kell e-mailben jelentkeznie a BRFK-n. A banda tagja lehet még három keletnémet szélsőbaloldali, akiket a rendőrség köröz. Moritz S. mellett Clara Judith W. és Emilie Samira D. a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint közvetlenül vettek részt a budapesti támadásokban.  

Az egyik gyanúsított a Jámbor András-féle Szikra Mozgalom tagja  

Tíz nappal a letartóztatások után D. Krisztinát szabadlábra helyezték, ám az eljárásnak továbbra is gyanúsítottja. A nőről kiderült, hogy a Jámbor András vezette szélsőbaloldali Szikra Mozgalom tagja. A Párbeszéd politikusa ezt el is ismerte, aki emellett védelmébe vette a nőt, mert szerinte őt ártatlanul gyanúsította meg a rendőrség. 

 Jámbor Andrásék tagadják a vádakat, és elhatárolódtak a februári támadásoktól. Fotó: Kovács Attila

Jámborékkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az 1945-ös budai kitörésre emlékezők elleni tüntetés (amin minden valószínűség szerint az erőszakos balosok néhány tagja is részt vett) egyik népszerűsítője és toborzója éppen a Szikra Mozgalom volt. 

A mozgalommal összefüggésben megjelentek olyan vélemények is, hogy a magyarországi szélsőbaloldal évek óta dolgozik azért, hogy hazánkban is „akcióképes” legyen a mozgalom, és a nyugati antifa mintájára akár erőszakot is alkalmazzanak, ha a „stratégiai érdek” úgy kívánja. 

Ezt Jámborék tagadják és elhatárolódtak a februári támadásoktól, ugyanakkor tény, hogy a párbeszédes politikus által alapított Mérce nevű portálon az elmúlt években több olyan cikk jelent meg, amelyben az erőszak alkalmazását bizonyos célok érdekében megengedhetőnek, sőt akár szükségesnek is nevezték. 

A németek a magyar rendőröket ünnepelték  

Németországban is hírértéke volt a brutális támadásoknak, vezető lapok számoltak be az „erőszakos antifasiszták” és „szélsőbaloldali támadók” elfogásáról. Az előzményekről ők is megírták, hogy a baloldali radikális horda a becsület napi megemlékezés miatt érkezett Magyarországra, továbbá a Bild hangsúlyozta, hogy a budapesti akció egy 2023. január 12-i erfurti támadásra emlékeztet. Ekkor több baloldali radikális támadt két neonácira a Pestalozzistrasse-n, felfegyverkezve fejszével, blackjackkel és paprikaspray-vel. Mindkét áldozat súlyosan megsérült.  

A közösségi médiában és az alternatív internetes oldalakon többen is kiemelték, hogy a német hatóságok nem mindig annyira gyorsak, mint a magyar kollégáik, akik 48 órán belül intézkedtek. 

Sokan gratuláltak a magyar rendőröknek, és reményüket fejezték ki, hogy az elkövetők elnyerik méltó büntetésüket, valamint azt is, hogy ezáltal Németországban is felgyorsulnak majd a támadások elkövetői elleni nyomozások. Olvashattunk olyan német beszámolót is, hogy míg Németországban csak egy újabb „egyedi eset” került az erfurti balhéval kapcsolatban a statisztikába, addig a Magyarországon ismertté vált ügy politikai reakciókat váltott ki. A Mi Hazánk például azt szeretné elérni, hogy az Antifát terrorista szervezetté nyilvánítsák. 

Nemzetközi bűnszervezetig érnek a budapesti támadások szálai 

A budapesti embervadászat vonatkozásában megjegyzendő, hogy néhány napja házkutatást tartott a német speciális rendőrség Lipcse-Connewitzban abban az épülettömbben, amit a keletnémet országrészben rendkívül erős szélsőbaloldali radikálisok egyik központjának tartanak. 

Az esetről egyelőre annyit tudni, hogy a német rendőrök bizonyítékokat foglaltak le. 

Ez a rendőrségi akció nem véletlenül történt: a nyomok egy nemzetközi bűnözői hálózathoz vezetnek. A magyar támadássorozat ugyanis egyértelműen a „Hammerbande” kézjegyét viseli magán. Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert a letartóztatottak közül legalább egy már vádlottként a német hatóságok látókörébe került. A Welt szerint Tobias E. a németországi harcos szélsőbaloldali csoport tagja, és a legismertebb német antifa, Lina Engel köréhez tartozik. A nőt vád alá helyezték, jelenleg börtönben van. 

A Kalapács banda 

A Lina Engel-féle „Hammerbande” (Kalapács banda) elleni per az egyik legnagyobb és legfontosabb büntetőjogi eljárás Németországban a szélsőbaloldallal szemben a Vörös Hadsereg Frakció megszűnése óta. 

A vallomások szerint Lina Engel és vőlegénye országos hálózatot építettek ki, amely hálózat 2015 óta rendszeresen tervezett meg, készített elő és hajtott végre brutális támadásokat politikai ellenfeleik ellen. 

A szervezet tagjai különböző demonstrációkról hazafelé tartók megtámadásán kívül lerohant embereket a saját lakókörnyezetükben is. Utóbbiakat „projekteknek” nevezték. A cél az volt, hogy súlyos és maradandó sérüléseket okozzanak az áldozatoknak. Például kalapácsokat használtak a különösen sérülékeny testrészeken, mint a fej, a lábszár, a térd és a boka. A támadásokat különböző, előre leosztott és begyakorolt szerepek szerint hajtották végre. Egyiküknek figyelnie kellett az időt és ki kellett adnia a parancsokat. Egy másik személynek fel kellett vennie az „első kontaktot” a célszeméllyel – helyzettől függően megszólítani (például megkérdezni hány óra van) –, vagy akár az első ütést bevinni. 

A csoport többi tagjának feladata ezután az áldozat földre vitele, lefogása és súlyos bántalmazása volt. 

A támadásokat a lehető legkisebb kockázattal kellett végrehajtani. Éppen ezért egy akciónak rövidnek és hatásosnak kellett lennie, ideális esetben legfeljebb 30 másodperces műveletnek. Az esetlegesen a megtámadottak segítségére sietők ellen nagy flakon paprikaspray-kkel készültek, amiket végül jobb híján a sértettekre fújtak a támadás végén. Igyekeztek azt is felmérni, hogy a kiválasztott célszemély fizikailag vagy mentálisan képes-e hatékonyan védekezni. 

Közösségi hálózatokat (Facebook és Instagram) is használtak az előkészületek során.

Felderítették a későbbi áldozatok közlekedési útvonalait vagy lakókörnyezetét, lakhelyét. A bűncselekmények elkövetése előtt és alatt is voltak úgynevezett felderítők, akik megfigyelték a tüntetés résztvevőit vagy az egyes célpontokat. A csoport csak zárt helyiségeken kívül, telefon nélkül tartott fontos megbeszéléseket. Arra is gondosan ügyeltek, hogy ne hagyjanak DNS-t a tetthelyen. Mindig kesztyűt viseltek, a bűnügyi eszközöket műanyag zacskóban szállították, majd klórral tisztították meg azokat. 

Az aktivisták nemegyszer áldozataikat klórral leöntötték, valószínűleg azért, hogy elrejthessék a nyomaikat.   

A támadások előkészítéseként rendszeres kiképzéseket szerveztek, melyekre akár Németország minden részéről érkezhettek résztvevők. Lipcsében körülbelül havonta kétszer zajlottak ilyen előkészületek a partizán jellegű rajtaütésekhez. Különféle forgatókönyveket és cselekvési irányokat jelöltek ki, figyelembe véve a múltbeli támadások tapasztalatait. A „kiképzésnek” szerves része volt a fegyverhasználat. Egy tanú el is ismerte, hogy az elkövetők mindig tudatában voltak annak, hogy megölhetik áldozataikat. A banda több tagja továbbra is szabadlábon van. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Artur Widak)