Az Antifa terrorszervezetté nyilvánítása a nemzetközi bűnüldözés hatékonyságát is javítaná

Miközben a német politika hosszú évtizedek óta szövetségesként tekint az Antifához hasonló, szélsőbaloldali szervezetekre, a német társadalom és a nemzetközi közvélemény egy része egyre kevésbé tolerálja az erőszakos merényleteket elkövető mozgalom létezését. Európai politikusok mellett már Donald Trump korábbi amerikai elnök is sürgette az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását, és a lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakértők szerint ugyancsak ez a lépés garantálhatná a különböző országok hatékony együttműködését a mindjobban elharapódzó brutális – és sok esetben életveszélyes – támadások visszaszorításában.

Berlin, 2018. május 2. Az Antifasiszta Akció nevû német mozgalom tagjai felvonulást tartanak Berlinben 2018. május 1-jén, a munka ünnepén. A munkásmozgalmak által kiharcolt nemzetközi ünnepnap a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. (MTI/EPA/Omer Messinger) Fotó: OMER MESSINGER

Az Antifa működésében egyértelműen felfedezhetők a terrorszervezetek ismérvei, jellegzetességei. Ide sorolható, hogy milyen veszélyeket hordoznak a különböző társadalmakra nézve, adott esetben akár fegyverrel elkövetett, politikai célzatú támadássorozataik révén – jelentette ki Horváth József a Magyar Nemzetnek. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint a szélsőbaloldali Antifa terrorszervezetté minősítése megkönnyítené, hogy a bűnüldöző szervek hatékonyan léphessenek fel az erőszakos, emberi életekre törő mozgalmak ellen. Mint kifejtette, időnként az Európai Unió (EU) és a NATO tagországainak a titkosszolgálatai között is megnehezítheti az együttműködést, hogy a különböző államok jogrendjében eltérően értelmezik az egyes bűncselekményeket.

– Ha például egy adott országban nem minősül bűncselekménynek egy olyan eset, amellyel kapcsolatban egy másik állam adatokat kérne ki, akkor a megkeresett fél megtagadhatja az információmegosztást. Ezzel szemben az egységesítés garantálná, hogy az adott szavak és kategóriák alatt ugyanazt értsük. Például azt is mindenki természetesnek veszi és a feladatának tekinti, hogy fellépjen az Iszlám Állam tevékenysége ellen – mutatott rá a tábornok. Ugyanígy annak széleskörű tudatosítása is fontos lenne – folytatta –, hogy 

a szélsőbaloldali terror sem bocsánatos bűn, hanem ugyanolyan megítélés alá esik, mint a jobboldali, a vallási vagy bármilyen más megfelelője.

Megfélemlített hatóságok

– Jelenleg Nyugat-Európában az Antifa és egyéb szélsőbaloldali szervezetek kapcsán az elfogult politikai narratíva rendszeresen felülírja a szakmai elvárásokat, ami azzal a következménnyel jár, hogy a bűnüldöző szervek tagjai félnek attól, hogy szélsőjobboldalinak bélyegzik őket, amikor az említett csoportokhoz tartozó aktivistákkal szemben intézkednek, így nem ritka, hogy akár erőszakos bűnügyekben is félrenéznek – fogalmazott a biztonságpolitikai tanácsadó.

Horváth József szerint a világszerte elkövetett Antifa-merényletek miatt a nemzetközi közvélemény is egyre nagyobb nyomást helyez Németországra, hogy terrorszervezetté nyilvánítsák a szélsőbaloldali formációt. 

– A német társadalomnak is láthatóan egyre nagyobb hányada kezdi artikulálni az ilyen irányú elvárásaikat, s remélhetőleg még azelőtt lesznek képesek érvényesíteni az akaratukat, hogy a korábbinál is pusztítóbb támadások történnek – húzta alá a szakértő.

Egyértelmű, hogy terroristák

Földi László ugyancsak azt hangsúlyozta lapunknak, hogy az Antifa egyértelműen terrorszervezet, hiszen a társadalmi rend megbontása a céljuk. – Az, hogy még nincsenek hivatalosan is terrorszervezetként nyilvántartva, különösen a Budaházy Györgyöt tizenhét év fegyházbüntetésre ítélő elsőfokú bírósági döntés fényében abszurd. Ugyanis míg Budaházy nem követett el semmilyen erőszakos bűncselekményt, addig az Antifa aktivistái igen, s még bombarecepteket is megosztottak, illetve robbanószerkezet készítésére is bujtogattak – mutatott rá az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója.

Azonban addig is, amíg nem nyilvánítják terrorszervezetté az Antifát, a törvény teljes szigorával kell lesújtani a merénylőkre, hiszen rendkívül súlyos bűncselekményeket követnek el. Az elrettentés és a megelőzés érdekében megfontolandó a legsúlyosabb büntetési tételek alkalmazása

– vélte a szakértő. Hangsúlyozta: Németországban az Antifához és a hasonló szélsőbaloldali mozgalmakhoz csatlakozók elsősorban azt használják ki, hogy más megítélés alá esnek, mint a „mezei” utcai bűnözők vagy futballhuligánok.

Szövetség a baloldallal

– A baloldali máz valóban egyfajta védőburkot jelent számukra, hiszen ezekre a szervezetekre a német politika valóban szövetségesként tekint évtizedek óta, de ezen kívül a globális liberális elit által kedvelt káoszkeltésbe is jól illeszkednek az Antifa módszerei – fogalmazott Földi László.

Közben a nemzetközi közvélemény is egyre nehezebben viseli az utcai erőszakot tudatosan és szervezetten alkalmazó szélsőbaloldal ténykedését, s már több ország vezetése szorgalmazza az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását. 

Emlékezetes: Donald Trump egykori amerikai elnök 2020 májusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok belföldi terroristacsoportként fogja nyilvántartani az Antifát, miután kongresszusi jelentések alapján bebizonyosodott, hogy a szélsőséges mozgalom központi szerepet játszott a több amerikai nagyvárost lángba borító tüntetéssorozat kirobbantásában, amelyek során többnyire fehér, ártatlan embereket lincseltek meg. A vita nem csillapodott azóta sem, néhány hete Marjorie Taylor Greene, Georgia állam képviselője nyújtott be javaslatot a kongresszus elé az Antifa terrorista szervezetté minősítésére. A republikánus képviselő szerint 

a csoportosulás évek óta terrorizálja az amerikaiakat, és itt az ideje, hogy véget vessenek a törvénytelenségnek.

Tom Vandendriessche, a belga Flamand Érdek nevű párt brüsszeli képviselője még tavaly év elején tett fel arra vonatkozó kérdést, hogy az Európai Bizottság hajlandó-e az Antifát terroristaszervezetnek tekinteni, és betiltani minden ilyen néven fellelhető csoportosulást. Amint a flamand politikus felhívta a figyelmet: különböző decentralizált, autonóm csoportok az Antifa zászlaja alatt hajtanak végre erőszakot sem kerülő politikai akciókat. Nemrégiben derült ki, hogy 

az Antifa egy „halállistát” is összeállított, amelyen bombakészítési utasítások mellett a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) párt ötvenhárom politikusa szerepel.

A német patrióták már évek óta tiltakoznak

Németországban ugyancsak erősödnek az Antifa ellen tiltakozó hangok. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a jelenleg harmadik legnépszerűbb párt, a már említett patrióta AfD európai parlamenti képviselői alig két hete nyújtottak be állásfoglalási indítványt arra, hogy tegyék fel az Antifát az Európai Unió terroristalistájára. A dokumentum szerint a mozgalom továbbra is erőszakot követ el Európában és az Egyesült Államokban, elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot, továbbá „listákat”, valamint más elnyomó intézkedéseket alkalmaz. Megemlítették, hogy 

a legutóbbi, halálos szándékú támadásokat szintén az Antifa követte el mind Budapesten civilek ellen, mind pedig később Németországban, ahol több mint ötven rendőr sérült meg, s azt is megemlítették, hogy egyes beszámolók szerint az Antifa Szíriában kapott kiképzést más terrorista csoportoktól. 

Az AfD egyik EP-képviselője, Christine Anderson már 2020-ban több írásbeli kérdést is benyújtott az Európai Bizottsághoz a szélsőséges szervezet erőszakos cselekményei miatt.

Az Antifa Kalapácsbanda nevű, kifejezetten merényletek elkövetésére szakosodott egységének jelenleg is folyó bírósági ügye kapcsán az ügyész úgy fogalmazott a minap, hogy a radikális baloldali csoport a német jogállamra is veszélyt jelent.

A német alkotmányvédelem szerint is aggályos a szélsőbalos szervezet

Komoly aggályokat fogalmazott meg az Antifával kapcsolatban a német Alkotmányvédelmi Hivatal is, amelynek honlapján a szervezet tevékenységét ismertetve egyebek mellett azt írták, hogy a szervezet követői – a baloldali radikális úgynevezett autonómok – rendszeresen szólítanak fel erőszakos akciókra az általuk fasisztának vélt személyek, csoportok vagy intézmények ellen. Mint megállapították, egyedi esetekben még az emberi élet kioltását is elfogadhatónak tartja a szélsőséges mozgalom. A német nemzetbiztonságért felelős hivatal az Antifáról szóló tanulmányban kitért arra is, hogy 

a folyamatos agresszív  „antifasiszta harc” célja a félelem légkörének megteremtése a szervezet által jobboldaliként, illetve  jobboldali szélsőségesként azonosított emberek körében, ily módon pedig a politikai ellenfeleiket szorítanák ki a nyilvánosságból. 

Hozzátették: a szélsőbaloldali értelemben vett „antifasizmus” az államot és annak szabad, demokratikus alaprendjét is aláássa.

Ismert, hogy az Antifa már említett, Kalapácsbanda elnevezésű szervezetének több tagja a dollárbaloldal közreműködésével érkezett a magyar fővárosba az 1945-ös budai kitörés emlékére rendezett radikális jobboldali események kapcsán, s február 9. és 11. között, a Budapest különböző pontjain megszervezett támadásokban magyar, illetve külföldi állampolgárokat vertek félholtra. A magyar rendőrség még február 11-én elfogott négy gyanúsítottat, akiket le is tartóztattak. Március 15-én pedig két keletnémet városban, Lipcsében és Jénában tartottak razziát több helyszínen a német bűnüldöző szervek, olyan ismert szélsőbaloldali terroristát keresve, akik a gyanú szerint a budapesti akciókban is részt vettek.

Borítókép: az Antifasiszta Akció mozgalom berlini megmozdulása 2018. május 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger)