Egy rossz választáson múlik

Tíz éve robbant ki az Európát sújtó migrációs válság, Magyarország és Európa határait tíz éve védi a határkerítés. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, milyen súlyos következményei vannak a kontrollálatlan bevándorlásnak és az Angela Merkel-féle Wilkommenskulturnak. Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával a „Csak egy rossz választás, és ide jutunk” elnevezésű kampány kapcsán beszélgettünk.

Szánthó Miklós Fotó: Ladóczki Balázs

– Magyarország 10 éve védi az ország és Európa határait. Miért fontos ma is a szigorú határvédelem és az a migrációs politika, amelyet Magyarország képvisel? 

– Azért, mert a migráció gyorsan ölő méreg – az Alapjogokért Központ azért indított a bevándorlás veszélyeire figyelmet felhívó kampányt a röszkei csata évfordulójára időzítve, hogy bemutassuk: ez ügyben csak egyszer lehet rosszul dönteni. A jogi és fizikai határzárnak, a „zéró migráns” politikájának köszönhetően ma Magyarország biztonságos hely, de egy rossz választás, és mi is bevándorlóország leszünk. Nézzük meg, mi történt Nyugat-Európával pár évtized alatt! 

Nemtörődömségből vagy szűklátókörűségből – és ez még a méltányosabb feltételezés – úgy döntöttek, hogy a munkaerőpiaci és demográfiai problémákat nem családtámogatással, hanem migrációval fogják kezelni. 

És a bevándorlók első generációja még hálás is volt. Csakhogy közben Európa szellemileg kiüresedett, pontosan kiüresítette önmagát: megtagadta múltját, történelmét és hagyományait valamiféle tragikusan hülyén értelmezett bűntudatkultúra meg politikai korrektség miatt. Közben egyre nőtt a bevándorlók száma – akik erős kulturális kódrendszerrel és vallási, főleg muszlim tradíciókkal érkeztek ide –, akik azzal szembesültek, hogy itt nincs is mihez integrálódni, a modern, „semleges” Európa igazából nem tiszteletre méltó. Majd mikor létszámuk elért egy kritikus határt, birtokba vettek külön városrészeket, megszervezték saját közösségeiket, és nyilvánvalóan elutasítva az itteni „nihilizmust”, elkezdték elvetni a szabálykövetés alapvető mércéit is: ennek kifejeződése a terrorizmus, a migránsbűnözés, a templomgyújtogatások, a vandalizmus. Megváltozott az utcakép, átalakul a kultúra, a hétköznapok: harangszó helyett müezzin a jussa a nyugati nagyvárosoknak. Nyugat-Európa elesett. Vége, csá, konyec. Innen már nincs visszaút.

És az igazság ráadásul az, hogy nekünk, magyaroknak 2015 óta két fronton kell küzdelmet folytatnunk. Az egyik front a déli határunkon húzódik, és a határvédelemben résztvevő erők tagjai minden tiszteletünket megérdemlően, saját testi épségüket nem kímélve vigyázzák biztonságunkat. A másik harcvonal Brüsszelben van. Az ottani elit ugyanis a kezdetektől lebontatná velünk a kerítést, mert nekik nem az számít, hogy a magyar falvak, városok biztonságban legyenek, hanem hogy a saját ideológiai rögeszméjük érvényesüljön. 

Most pedig a Tisza által is megszavazott migrációs paktummal kerülőutat nyitnának felénk a migránsok számára – ha a déli határon nem engedjük át őket, akkor majd hátulról, a brüsszeli ajtón becsempésznék ide őket. Ez elfogadhatatlan, hiszen a magyar emberek nemzeti konzultációkon és népszavazáson is kifejezték: ebből nem kérnek. 

De Manfred Weber, Ursula von der Leyen és a hazai beosztottjaik ebben a kérdésben is a választók túlnyomó többségével mennek szembe. Azért mondja Tarr Zoltán, hogy nem vallhatják be a választásokig, hogy mit csinálnának, mert annak például része a migráció támogatása is.

– Ahogy említette, Európa több országában súlyos következményei lettek a migránsok beengedésének. Milyen hatással van a bevándorlás Európa egészére, milyen társadalmi-kulturális átalakulási folyamatok zajlanak Nyugaton? 

– Az elmúlt évtizedben az Európai Unió bevándorló hátterű lakossága folyamatosan nőtt: a 2010-es mintegy 41 millióról 2024-re több mint 63 millióra. Vagyis kétszer annyival, mint Magyarország teljes lakossága, ami egészen riasztó! Míg Magyarországon a legnépszerűbb újszülötteknek adott fiúnév a Dominik, addig Angliában a Mohamed akkor is vezet, ha csak az egyik írásmódját vesszük számításba. Ez világosan mutatja: nem asszimiláció zajlik, hanem identitás- és népességcsere. De nem csak a demográfiai arányok változnak, vannak ennél sokkal fájóbb következmények is. 

Az Európai Unióban 2023-ban 120 terrorista támadás volt, ebből 98 végrehajtott támadás, 9 sikertelen kísérlet és 13 meghiúsított merénylet. Ez jelentős, négyszeres növekedést jelent a 2022-es 28 támadáshoz képest. A dzsihádista terrorizmus volt a leghalálosabb fenyegetés az EU-ban, és a terrorizmussal kapcsolatos letartóztatások többsége – szám szerint 334 – is a dzsihádista terrorizmushoz kapcsolódott. 

Csak az utóbbi évek ismert terrorakcióiban több mint ezren vesztették életüket, a legutóbbi napok hírei között pedig szerepel, hogy magyar nőket akartak megerőszakolni Szicílián, valamint hogy közel 300 kiskorú migráns lány áll bíróság előtt Svédországban gyilkosság és halált okozó súlyos testi sértés miatt, mert a bevándorlóklánok őket használták eszközként a mészárlásaikhoz. Ez lenne a szép új világ?

De hogy tovább folytassam a sort: 2013 és 2023 között az unióban 79,2 százalékkal nőtt a szexuális erőszakos bűncselekmények száma, beleértve a nemi erőszakot. Ha valaki továbbra is kételkedne, hogy ki választott jól: köztudott, hogy Magyarország területén 2015 óta nem történt dzsihádista terrortámadás, a szexuális erőszakos esetek száma pedig az egyik legalacsonyabb az egész kontinenst figyelembe véve. Nálunk nincs tömeges erőszakhullám, nincs mindennapos fenyegetés – ezért támadnak minket Brüsszelben. Nagyon meg kell becsülnünk azt a biztonságos és magyar országot, amiben ma élhetünk.

– Meglátása szerint mi a legveszélyesebb ideológiai változás Európában, amely a migráció hatására alakult ki? 

– A globalista politikai és médiaelitek a politikai korrektséggel, az eltörléskultúrával, a bűntudatkultusszal megrogyasztották Európa zsidó-keresztény kulturális alapjait. Itt nem a hitről van szó, mint személyes ügyről, hanem a társadalmi szokásokról, kódrendszerről. A neutralitás jegyében ki akarnak irtani mindent, ami „kirekesztő” lehet, ezzel viszont megszüntetik azt, ami Európát egykoron naggyá és büszkévé tette. És ezért a legveszélyesebb kombináció jött létre: Európa ma gazdag és gyenge. Vonzó célpont a migráció számára. Az abszurd az egészben „ideológiailag” az, hogy a beözönlő tömegek nyilvánvalóan nem kompatibilisek a „régi”, keresztény európai tradíciókkal, de elutasítják az elpuhult, magát a semmiben definiáló „új” Európát is. Igen, a kalifátusban nincsen pride: az a politikai kurzus, amely nagy szószólója a migrációnak, hamar meg fogja tapasztalni, hogy az általa szintén kiemelten kezelt genderérzékenyítés nincs igazán összhangban a saríával. Egy másik kíméletlen változás az antiszemitizmus elterjedése: számomra megdöbbentő, hogy ugyanaz a kör, amely a magyar jobboldalt – és egyébként Benjamin Netanjahut – évek óta „fasizmussal” vádolja, segítő kezet nyújt a Hamász- és terrorpárti tüntetéseknek Európa-szerte. Az európai kalifátusban először a zsinagógákat gyújtják fel és a homoszexuálisokat kövezik meg, „csak” utána jönnek a keresztény templomok.

– Miért támadják Magyarországot a migrációpárti országok, kik és milyen módon próbálják megtörni a szuverenista kormányt és a magyar bevándorláspolitikát? 

– Van egy nagy terv, a brüsszeli terv. Ezen munkálkodnak az eurokraták és helyi ügynökeik minden országban. Ennek lényege a központosítás, a döntéshozatal kiszervezése tagállami szintről föderális szintre, a cél pedig az Európai Egyesült Államok létrehozása. És valljuk be, egy ilyet sokkal egyszerűbb ráhúzni egy Lisszabontól Tallinnig kevert népességű Európára, ahol minden országban vegyes etnikumú társadalmak alakulnak ki – hiszen akkor már könnyű megérvelni a nemzeti keret és határok feleslegességét. Ehhez pedig az eszköz a tömeges – akár legális, akár illegális – migráció. Ennek áll ellen Magyarország már tíz éve, és 2015 ősze volt az a pont szerintem, amikor Brüsszel végleg eldöntötte, hogy meg kell buktatni hazánkban a jobboldalt. Ezt hol erőszakosabban, hol szépelegve próbálják kivitelezni – most például ideejtőernyőztettek egy ilyen trendinek-fiatalosnak álcázott hálózatot, akik maguk vallják be, hogy hazudniuk kell, különben megbuknak. De hát attól, hogy valaki jól öltözött, még lehet gazember. Az ördög is eszes.

– Mit gondol a Magyarországra kiszabott brüsszeli büntetésről és a brüsszeli kettős mércéről a lengyel kerítés elismerése kapcsán? Elvileg a menekültnek (politikai okból vagy háború miatt) az első biztonságos országban kell biztosítani a leheltőséget. Ha jól értem az unió álláspontját, Belaruszban háború is van és politikai elnyomás is. Mégsem biztosítja a menekülő emberek alapjogát. Míg a szír migránsoknak az első biztonságos országot Magyarországban találták meg Brüsszelben. Szóval, hogy is van ez?

– Magyarországgal naponta 1 millió eurós, tehát 400 milliós bírságot fizettet Brüsszel, mert védjük déli határainkat. Azt mondjuk, hogy aki menekültstátuszért folyamodik, az ezt az országhatáron kívül teheti meg – mert ha egyszer beengedünk egy migránst az unió területére, a szabad mozgás miatt egyszerűen eltűnik. A keleti határvédelmet viszont bőszen támogatja Brüsszel, a kettős mércének pedig politikai oka van: egyfelől ott az indok az orosz fenyegetettség, másfelől pedig kimondatlanul az, hogy Varsóban balos kormány van. Ez így nagyon kényelmes a bürokratáknak.

De szerintem megéri „tűrni” a kettős mércét, még a bírságot is, ha ez az ára annak, hogy este nyugodtan mehessünk ki az utcára, hogy nem kell félnünk migránshordák támadásától – mert tíz évvel ezelőtt Röszkén vagy a Keletinél egy pár nap erejéig azért mi is szembesültünk azzal, hogy hogyan is néz ki egy minikalifátus. 

A migráció sorskérdés, de nem kell, hogy a mi sorsunk is legyen. De senkinek semmi kétsége ne legyen: ahogy adóemelés, a háború vagy Ukrajna EU-csatlakozása ügyében Magyar Péter Brüsszel és nem Magyarország pártján van, úgy a migráció kapcsán is követné, mert követnie kell, kitartói politikai ukázait. 

Nyitott határok, no-go zónák, migránsbűnözés – vagy határvédelem, biztonságos városok, zéró migráns. Tessék választani! De hangsúlyozom: rosszul választani csak egyszer lehet. Utána kampó.