Demszky hagyatéka a díjemelés

A csatornahasználat és a kegyeleti szolgáltatások esetében a jövőre tervezett 3,5 százalékos infláció többszörösével kell díjat emelni az előző városvezetés súlyos öröksége miatt – közölte a Fővárosi Közgyűlés ülésén Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. A távhő, a szennyvízszippantás díja és a BKV tarifái jövőre változatlanok maradnak. A főváros cégeinek egy része a csőd szélén áll.

Gombnyomás. Vita alakult ki az ülésen két tisztázatlan szavazás miatt; a teremben két jobbikos politikus ült, mégis mindhárom jobbikos gépéről szavaztak két voksolásnál is. A vitatott időben Czeglédi János nem ült a helyén a Jobbik-frakcióban. A közgyűlés végén Szabó György, a Jobbik frakcióvezetője elnézést kért a képviselőktől, és megkövette őket „azért, amit elkövetett”.

Budapest fideszes közgyűlési többsége a lapunkban már ismertetett előterjesztéseknek megfelelően döntött a közműdíjemelésekről. A 2011-ben csaknem húsz százalékkal emelkedő csatornadíjakat Budapest volt balliberális vezetői által rendelt elemzésekre hivatkozva augusztusban még 50-100 százalékkal akarták ráterhelni a fogyasztókra. – A csepeli szennyvíztisztító uniós beruházása miatt januártól mindenképpen meg kell emelni a csatornadíjat, az EU előírásai szerint annak fedeznie kell a költségeket – mondta György István főpolgármester-helyettes. Ha nem emelnék átlagosan 9,6 százalékkal a kegyeleti díjakat, jelezte, csődbe menne a Budapesti Temetkezési Intézet. Hosszú távon azt tervezik: soha ne kelljen az inflációt meghaladóan árat emelni, de a cégek átalakításához csak jövőre kezdhetnek hozzá. A lakosságnak az ivóvízért így is csak 2,7 százalékkal kell többet fizetnie, az ipari-közületi fogyasztóktól 6,4 százalékkal kérnek többet. A szemétszállítás két éve változatlan díjának 5,27 százalékos emelése éves átlagban szinte csak feleannyi terhet jelent, a kéményseprés díja 3,8 százalékkal nő.
Bár Horváth Csaba volt főpolgármester-helyettes, az MSZP frakcióvezetője azt hangoztatta, elfogadhatatlan az infláció feletti emelés, Tarlós többször figyelmeztette: a szocialisták máig nem számoltak be arról, miért ilyen siralmas állapotban adták át a fővárost.
– A városvezetés a napokban kapta kézhez a közműcégek átvilágításáról szóló jelentést, amiből kiderült: a gyógyfürdőket üzemeltető fővárosi társaság csődveszélyben van. Emiatt a közgyűlésnek még idén üléseznie kell. Kritikus a helyzet a szennyvízszippantást végző cégnél és a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél – jelezte Tarlós, aki szerint az önkormányzatnak 2011-ben válságköltségvetés alapján kell gazdálkodnia. Több kórház vészhelyzetbe került, a képviselők tegnap a Heim Pál Gyermekkórház megmentéséről, jobbikos javaslatra vizsgálóbizottság felállításáról is határoztak. A díjemeléseknél az LMP a jövőt bemutató számításokat hiányolta. A Jobbik szerint nem indokolt semmilyen díjemelés .
A tömegközlekedés ára ugyan 15 év után először változatlan marad, azonban bevezetik az úgynevezett Budapest-jegyeket. Ezek a 24 órára, a 72 órára, illetve egy hétre szóló jegyek a bérletekhez hasonlóan, változatlan áron a MÁV és a Volán járataira is érvényesek lesznek a közigazgatási határon belül.
Tarlós javaslatára az aluljárókban az idén tavasszal elrendelt dohányzási tilalomhoz hasonlóan február elejétől a tömegközlekedési járművek felszíni megállóiban sem lehet rágyújtani. A szabályszegőket 30 ezer forint helyett pedig már 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatják a közterület-felügyelők. Az előírások szerint a busz-, a troli-, a villamos- és a HÉV-megállókban a járdaszegélytől számítva két méter szélességben és járműfajtáktól függően 12–18, 36, illetve 55 és 120 méter hosszú terület lesz a dohányfüstmentes zóna. Az aluljárókban januártól már nemcsak dohányozni nem szabad, de tilos lesz az alkoholfogyasztás is. A jogsértők a föld alatti közterületeken akár 30 ezer forintos bírsággal is számolhatnak.
A képviselők kinevezték az új főjegyzőt, Sárádi Kálmánnét, valamint a nyugdíjba vonuló Bende Péter fővárosi tűzoltóparancsnok helyére januárban lépő Varga Ferencet. A közgyűlés többek között döntött a Kossuth térre az előző ciklusban tervezett mélygarázs szerződéseinek megszüntetéséről is.

Ki védi a hajléktalanokat? A napokban bejelentette a városvezetés, hogy a főváros 14 kiemelt aluljárójában életvitelszerűen lakó 116 hajléktalan nyolcvan százalékát emberi körülmények közé helyezik. Közülük harmincan nem fogadták el a felajánlott szállást, és ismeretlen helyre távoztak. A Város Mindenkié nevű civil szervezet mára virradóra szervezett tüntetést a Blaha Lujza térre. Szerintük a hajléktalanságot nem lehet rendészeti kérdésként kezelni. Eközben Szabó Máté ombudsman gyors tájékoztatást kért a főpolgármestertől arról, hogy milyen intézkedéseket kívánnak tenni az utcai hajléktalanság ügyében, különös tekintettel a közterület-használattal összefüggő törvénymódosításokra.