A szokottnál is figyelmesebben olvassuk az alábbi cikkidézetet, szerzője, Vajda Péter régi frontkatona. „A választási kétharmad csak egyetlen múló pillanat képét rögzítette, és az akkor kialakult többség mára minden, csak nem monolitikus, mert sok szereplőnek lehetnek eltérőek az érdekei, a szándéka és az értékrendje. A szociális feszültség pedig, amely nő és már nem fogható a Gyurcsány–Bajnai-kormányra, valamint az ígéretek sorozatos devalválása, a szüntelen fenyegetőző, lábbilincses ellenségkeresés, a csapkodó rögtönzés és a kialakuló vezérkultusz csak fokozza a rendszer sérülékenységét…”
A kormányzati látleletnek szánt cikk (Népszava, december 9., PIG-szint) akkor igazán kerek, ha belepillantunk a szerző-diagnoszta látleletébe is; figyelemre méltó. Vajda Péter 1946-ban, 15 évesen lép be az MKP-ba, három évvel később már a Magyar Rádióban szerkesztő, mindjárt ezután az ÁVH is alkalmazza. Ötvenhatban fegyverrel harcol az „ellenforradalom” ellen, hálából hamarosan a Népszabadsághoz kerül, mértékadó tollából megtudhatjuk, hogy a szocializmus ellenségei selyemfiúk, nácik és használtautó-kereskedő mentalitású emberek. Ötvennyolc után hamarosan Moszkvából, majd Washingtonból tudósíthatja a pártlapot. A rendszerváltás után rövid ideig a lap belpolitikai rovatát irányítja. Nagy Túlélő. Most a Népszava színeiben figyelmeztet a „kialakuló vezérkultusz” veszélyeire. Lángoszlop ő, vagy valami ilyesmi…
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
