Kedvező hír a terveit növekedésre építő magyar kormány számára, hogy az előzetes becsléseknél is gyorsabban nőtt a bruttó nemzeti termék (GDP) a harmadik negyedévben. A korábban jelzett 1,6 helyett valójában 1,7 százalékkal bővült a gazdaság július és augusztus között az előző év hasonló időszakához képest – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékos volt az emelkedés, miközben az első háromnegyed évet nézve 0,9 százalék ez a mutató, ami megegyezik a korábban közölt gyorsbecsléssel.
– A várakozások egyértelműen felfelé tolódnak a fél évvel ezelőtti szinthez képest, amiben a nemzetközi helyzet javulása is nagy szerepet játszott – mondta a Magyar Nemzetnek Németh Dávid, az ING makroelemzője. A szakember a kedvezőbb adatok ismeretében 0,2-0,3 százalékponttal felfelé módosította az idei év egészére vonatkozó növekedési előrejelzését, és egyszázalékos GDP-bővülést vár 2010-re. Jövőre a háromszázalékos emelkedést elérhetőnek tartja, kérdés azonban, hogy a háztartások a többletjövedelmet milyen arányban költik el vagy takarítják meg. A növekedést az segítené, ha a fogyasztásra fordítanák a pénzt, ha betétekben landolnak az összegek, akkor az a bankrendszert izmosítaná, ezáltal az ország megítélése is javulna.
– A GDP harmadik negyedéves, a vártnál kissé nagyobb emelkedése nem meglepő, mivel a kiskereskedelmi adatok már előrevetítették a fogyasztás élénkülését. Ez a bővülés egyelőre sérülékeny, mert befolyásolják a devizaárfolyamok, de várhatóan fokozatosan – a munkaerőpiac stabilizálódásával párhuzamosan – magára talál a fogyasztás – mondta az MTI-nek Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. (A háztartások fogyasztása hét negyedév után először nőtt – 1,2 százalékkal – a harmadik negyedévben.) A szakértő szerint a GDP az utolsó negyedévben is tovább nőhet, amikor 2,6-2,7 százalékkal is javulhat a gazdaság teljesítménye éves összehasonlításban. Ennek eredményeképpen idén 1,4 százalékos gazdasági növekedés következhet be – húzta alá.
A vártnál ugyan kisebb lett a külkereskedelmi többlet, de még így is több mint 441 millió euróval nagyobb volt az export az importnál. Az import növekedése azonban már megelőzte az exportot: az export 2,2, míg az import 3,7 százalékos emelkedést mutatott. Suppan szerint ennek ellenére nem kell attól félni, hogy visszaesik a kivitel, mivel a német cégek optimisták, s az autógyárak sem állnak le a két ünnep között.
A kiigazítatlan adatok alapján a harmadik negyedévi GDP-emelkedésben komoly szerepet játszott az ipari termelés, illetve a külkereskedelem növekedése. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen, csaknem 11 százalékkal nőtt, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5 százalékos bővülésnek köszönhetően. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, a fémfeldolgozás, valamint a fa-, a papír- és a nyomdaipar területén. Ha átlagos év lett volna, a mezőgazdaság további 0,4-0,5 százalékponttal tudott volna hozzájárulni a növekedéshez. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt 15 százalékkal esett.
Október 6.: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt