Iskolaépítés Csángóföldön

Adománygyűjtési akció indult a Székelyföld és Moldva határában fekvő, gyimesi csángók lakta Háromkút új iskolájának felépítésére, mivel a tanintézet jelenlegi épületét súlyosan megrongálta a nyári özönvíz. Az eldugott, alig több mint másfél száz lelkes magyar falu jogi-közigazgatási státusát tekintve is egyedi Romániában.

Támogatás. A háromkúti magyar iskola felépítését forintban a Johannita Segítő Szolgálat számlájára befizetett „téglajegyek” útján lehet támogatni: OTP Magyarország HU25117050082041032200000000 Forint (HUF), SWIFT: OTPVHUHB. Az utalványra kérik ráírni: Háromkút. A Hármaskútért Egyesület román lej- és eurószámlára várja az adományokat: Banca Romana de Dezvoltare – Agentia Gheorgheni, Cod SWIFT: BRDEROBU, RO53BRDE210SV24286302100 lej (RON), RO53BRDE210SV24288242100 euró (EUR), adószám (CUI): 23619929.

Minden eddiginél nagyobb szüksége van a külső segítségre a helybeliek szerint a „világ végén”, Erdély peremén található Háromkútnak, ahol új oktatási intézményt kívánnak építeni a falu kisiskolásai számára. A székelyföldi Hargita, valamint a moldvai Bákó és Neamt megye határában fekvő apró csángó településen az idén nyáron bekövetkezett hatalmas esőzések miatt tetemes kárt okozott a falut kettészelő Kis-Békás patak, amely nem kímélte a deszkából összetákolt, hullámpalával fedett iskola épületét sem. Ráadásul a harminc évvel ezelőtt épült, leginkább barakkhoz hasonlító tákolmányon – amelyet vegyesboltból alakítottak át tanintézetté – soha nem végeztek felújítást, így kezd életveszélyessé válni. Márpedig a 166 lelkes, döntő többségben gyimesi csángók lakta Háromkút nem panaszkodhat a népszaporulatra, hiszen idén szeptemberben is hét kisiskolás és tizenöt óvodás számára kezdődött meg a tanév a „deszkaiskolában”, a középiskolás gyerekek ugyanakkor már a távol eső városokban kénytelenek folytatni tanulmányaikat.
Az új iskola építésének ötlete Imre Anna tanítónő fejéből pattant ki, aki szerint az intézmény nemcsak a gyerekek számára fontos, hanem kulturális központként szolgál, és a templom mellett összefogja a maroknyi magyar közösséget is: ott adják elő a kicsik ünnepi előadásaikat, ott zajlanak a Szent János-napi búcsú lényeges mozzanatai, s az esküvőket, a keresztelőket is ott tartják. Egyébként a Nagyhagymás lábánál fekvő falu státusa páratlan Romániában; két megye, valamint község is magáénak vindikálja. Az országban 1968-ban végrehajtott megyésítéskor Háromkutat a moldvai Neamt megyéhez csatolták, és Farkaspalló 2 névre keresztelték, azóta papíron közigazgatásilag a neamti Gyergyódamukhoz tartozik. A lakosok azonban mégis a Hargita megyei Gyimesközéplok községnél vannak nyilvántartva, itt adóznak, itt anyakönyveztetik az újszülötteket, esketik össze a házasulandókat. Mihók Péter gyimesközéploki polgármester elmondta, itt az ideje, hogy tisztázzák a határvitát, jogi helyzetet Neamttal, mivel az általa vezetett község jogilag nem adhat pénzt Háromkútnak az iskolaépítésre. Tervezik, hogy népszavazást írnak ki a csángó falu Gyimesközéplokhoz csatolása tárgyában.