Kifosztották az erdélyi Teleki Tékát

Ritka és értékes kötetek százainak kelt lába a gróf Teleki Sámuel által alapított, Erdély egyik leggazdagabb közgyűjteményének számító marosvásárhelyi Teleki Tékából. A könyvtár vezetősége nem tudja, miként tűnhettek el a kiadványok, a rendőrség nyomozást indított.

2010. 12. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bűnvádi feljelentést tett a rendőrségen a marosvásárhelyi Teleki Tékát is magában foglaló Teleki–Bolyai Könyvtár, miután kiderült, hogy több száz kötet eltűnt a neves közgyűjteményből. Monica Avram, az intézmény igazgatója szerint a tetemes hiányra akkor derült fény, amikor a három évvel ezelőtt elkezdett leltárt a napokban befejezték. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor polgári bejelentés is érkezett a könyvtár vezetőségéhez, amely szintén felhívta a figyelmet a könyvritkaságok eltűntére. Monica Avram közölte, az eddigi vizsgálatok alapján több száz kötet hiányzik az intézményből, közöttük XVI. századi, rendkívül értékes kiadványok.
A Maros megyei rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette, hogy megkapták az eltűnt kötetek címét tartalmazó leltári kimutatást, és ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást az ügyben. Egyéb információt azonban sem a rendőrség, sem a könyvtár vezetősége nem hajlandó szolgáltatni az ügyben.
A marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye, több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofilritkaságok őrzője. Törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi, miközben az úgynevezett vegyes gyűjtemény több egykori magángyűjtemény, megszüntetett felekezeti iskola és egy ferences kolostor Marosvásárhelyre került töredékkönyvtáraiból áll.
A Teleki Tékát – a magyar nyelvterület egyik első nyilvános könyvtárát – gróf Teleki Sámuel erdélyi főkancellár (1739. november 17.–1822. augusztus 7.) alapította és nyitotta meg 1802-ben. A gróf – korának egyik legképzettebb bibliofiljeként – gyűjteményét kezdettől fogva közkönyvtárnak szánta. A Teleki család külföldön élő tagjai 1993-ban Förderstiftung Teleki Téka néven létrehoztak Bázelben egy alapítványt, amelynek célja a Teleki–Bolyai Könyvtár anyagi és szellemi támogatása, majd 1999-ben a bázeli anyaszervezet segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, azonos céllal és működési területtel. Teleki Julianna, a szervezet kuratóriumának tagja a kolozsvári Krónika napilapnak nyilatkozva már tavaly jelezte a Teleki Tékában észlelt lopásokat, s azt is, hogy főleg az olvasóteremben található értékes könyvek tűntek el, ugyanakkor sok kiadványt megcsonkítottak.
Úgy tudjuk, hogy az alapítvány kuratóriumának nemrég lezajlott ülésén négyszáz kötet eltűnéséről esett szó, ebből 150-et a Teleki Tékából loptak el, többek között a Bolyai Farkas kéziratát tartalmazó kiadványt. A könyvritkaságok többségét a rendszerváltás után hurcolták el az erdélyi könyvtárból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.