Ha élne, gróf Teleki Sámuel szíve minden bizonnyal megszakadna a keserűségtől amiatt, hogy az utókor nem képes megfelelően őrizni páratlan hagyatékát, az egyik legrégebbi magyar közkönyvtár kincseit. A nemrég nyilvánosságra került információk szerint ismeretlen személyek éveken keresztül meglopták az Erdély egykori kancellárja által több mint két évszázaddal ezelőtt alapított, a magyar és az egyetemes könyvkultúra egyik fellegvárának számító marosvásárhelyi Teleki Tékát. A fosztogatásra akkor derült fény, amikor nemrég befejeződött a páratlan könyvállomány három évvel ezelőtt elkezdett leltára, amely kimutatta: a könyvgyűjteményből több mint négyszáz kötetnek veszett nyoma, ami hatalmas érvágásnak számít.
A 40 000 kötetet tartalmazó vásárhelyi tékát 1802-ben alapította a kora egyik legképzettebb bibliofiljeként számon tartott gróf Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739. november 17.– Bécs, 1822. augusztus 7.), aki már 1753-ban nekilátott a könyvtár anyagának összegyűjtéséhez, és mivel állandó kapcsolatban állt a nagy európai nyomdákkal, könyvkiadókkal, sikerült megvásárolnia a könyvnyomtatás kezdeteitől a 19. század elejéig kiadott legjelentősebb munkák nagy részét. Teleki a nagy francia enciklopédia két kiadása mellett megvásárolta a legjobb szaklexikonokat, megszerezte az európai tudományos társaságok, akadémiák közlönyeit. A könyvek legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű, de sok más európai és keleti nyelven írott mű is fellelhető a könyvtárban. Az alapító a kontinens huszonöt városából vásárolt, mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket. Könyvtárának felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány (1499 előttről származó kiadvány), unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. Régi híres nyomdászműhelyek mesterremekei közül válogatott: az Aldus Manutius, Giunta, Estienne, Plantin, Elzevir, Frobenius, Bodoni, Heltai, Honterus, Tótfalusi Kis Miklós officinák sok-sok kiadványa emeli a gyűjtemény értékét-hírnevét. Sok kiadványt híres festők és grafikusok illusztráltak: Dürer, Rubens, ifj. Hans Holbein, Lucas Cranach, Bernard Picard. A téka legrégebbi kézirata a Koncz-kódex, amely a 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű Biblia; lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés van: a Marosvásárhelyi sorok és glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemlék a 15. század első negyedéből származik. A tékában őrzik az ősnyomtatványok között Mátyás király könyvtárosának, Galeotto Marziónak az emberről írt munkáját vagy a görög nyelv magyarázó szótárát, az Etimologicum magnum graecum című művet, egyetemi értekezéseket, a bizánci történeti források teljes tárát, vitairatokat, a különböző cenzúrák kijátszásával született munkákat, a Bolyai-kéziratokat, Teleki Sámuelnek az európai hírnevű tudósokkal folytatott levelezését, a Biblia valamennyi európai nyelvre lefordított változatát, az 1522-ből származó legkorábbi erdélyi nyomtatvány maradványait, az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi nyilatkozatának egyik példányát és az első román nyelvű bibliafordítást 1688-ból. Az 1500 régi magyar (1712 előtti) könyv között unikumként tartják számon Apáczai Csere János Magyar logikátska című munkáját (Gyulafehérvár, 1654), amely az első magyar nyelven írott logikatankönyv egyetlen ismert példánya. Szintén egyetlen (csonka) példány maradt fenn Balassi Bálint Istenes énekeinek Bártfán, a 17. században megjelentetett kiadásából.
A magyar nyelvterületen az egyik első nyilvános könyvtárként megnyílt Teleki Téka – amelyet alapítója hitbizományként örököseire hagyott, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére – 1951-ben került román állami kezelésbe, négy évvel később az épületbe költözött a Marosvásárhelyi Református Kollégium tanári nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben a két, kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytárnak számító gyűjteményt egyesítették Teleki–Bolyai Könyvtár néven, amely 1974-től a Maros Megyei Könyvtárhoz tartozik. Az itt – húsz év után először – folytatott leltár mutatta ki a tetemes hiányt. Kiderült, hogy a szisztematikus fosztogatás során eltűntek 17–18. századi, köztük Magyarország történelmével, általános történelemmel foglalkozó kötetek, albumok, különlegességek, ugyanakkor kevésbé értékes, 20. századi kiadványok is, amelyek a szabad polcon voltak, vagyis az olvasók különösebb nehézség nélkül hozzáférhettek. A sorozatos lopást egyébként megkönnyítette, hogy a Maros-parti intézmény biztonságának szavatolása pénzhiány miatt sokáig roppant foghíjas volt, és noha a Teleki Tékában csak az olvasóteremben lehetett kikölcsönözni könyveket, térfigyelő kamerákat mindössze 2007-ben szereltek fel, és a látogatók ellenőrzésére sem volt kapacitás.
– Nem vagyunk tolvajfogásra kiképezve, nem motozhattuk meg az olvasókat – magyarázta Spielmann Mihály, a téka osztályvezetője, akinek kezdeményezésére a könyvtár vezetősége bűnvádi feljelentést tett a rendőrségen a lopássorozat ügyében. Spielmannt egyébként a magyarellenes uszításairól elhíresült ultranacionalista Lazar Ladariu román író, újságíró által főszerkesztett Cuvintul liber című marosvásárhelyi napilapban azzal vádolták, hogy egy magyar állampolgárral öszszejátszva juttatta ki a hiányzó köteteket Magyarországra. A téka vezetője valótlanságnak nevezte a vádat, feltárta viszont, hogy a segesvári könyvtárban lopás közben tetten ért D. F.-et fénykép alapján a vásárhelyi könyvtár munkatársai is felismerték, és tanúsították, hogy az elmúlt években a Teleki Tékában többször is megfordult, és magyar útlevele alapján regisztrálták.
Livia Popa, a Maros megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre – a tíz napja tartó nyomozásra tekintettel – sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a gyanúsítottról szóló híreket. Ezzel egy időben Deé Nagy Anikó, a Teleki Téka anyagi és szellemi támogatására létrejött Teleki Alapítvány tiszteletbeli elnöke a Krónika erdélyi napilapnak elmondta, a hiányzó könyvek közül csupán 26 könyv tűnt el 1988, a legutóbbi leltár előtt. A jelenleg Magyarországon élő könyvtörténész – aki 1965-től dolgozott a vásárhelyi könyvtárban, 1981-től 1999-ig vezette is azt – úgy véli, a világhálón kellene közzétenni a hiánylistát, szerinte ugyanis van remény arra, hogy antikváriumokból, gyűjtőktől előkerüljenek a felmérhetetlen szellemi és anyagi értékkel bíró kiadványok.
Schmitt Pál államfő tavaly – az Európai Parlament alelnökeként – felkarolta azt a kezdeményezést, hogy az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye váljék a világörökség részévé.
origo.hu
Vitályos Eszter: Magyarország az élen fog járni a károk helyreállításában
