Minden nemzetközi bűncselekmény tagadását azonos módon kell kezelni, megakadályozva ezzel a totalitárius ideológiák rehabilitálásának és újjászületésének kedvező körülmények létrejöttét – áll abban a levélben, amelyet hat EU-tag kelet-európai ország – köztük hazánk – külügyminisztere címzett az Európai Bizottságnak (EB). Mint a litván külügyminiszter elmondta, „mindenki ismeri a nácizmus bűneit, de Európának csak egy része van tisztában a kommunizmus bűneivel”. Az EB-t azonban nem hatotta meg az érvelés, s a múlt héten visszautasította a volt szovjet blokkhoz tartozó országok kérését, hogy az EU minősítse bűncselekménynek „a totalitárius bűnök megbocsátását, tagadását és lekicsinylését”, akármilyen rendszer követte is el azokat a bűnöket.
*
A döntés körülményeinek tisztázása miatt, illetve álláspontjának megismerése céljából megkerestük Andor Lászlót, Magyarország uniós biztosát, aki az Európai Bizottság álláspontjáról szólva a következőket nyilatkozta lapunknak: „A totalitárius rendszerek által elkövetett bűnök emléke és ismerete közelebb kell hogy hozza egymáshoz Európa népeit. Ennek érdekében ajánlhatók a különféle emléknapok, és a bizottság kész támogatni a témával foglalkozó tudományos kutatói együttműködéseket is. Az emlékezés, amely mindannyiunk kötelessége, nemcsak az áldozatok előtti tisztelgést szolgálja, hanem kifejezi az Európai Unió demokrácia és alapjogok iránti elkötelezettségét, valamint segít a jelenkori intolerancia és a szélsőségek elleni harcban is. A jelentésből látható, hogy az emlékezés tartalmát és módját befolyásolja az egyes népek és nemzetek saját tapasztalata is. A 2008-as, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározaton túlmutató, EU-szintű harmonizációt elvárni tehát indokolatlan. Hozzátehetjük: minden diktatúrát, népirtó rezsimet és agresszív hatalmat a maga bűneivel arányosan kell elítélni, s ebben a történettudománynak és az erkölcsi közmegegyezésnek legalább olyan fontos szerepe kell hogy legyen, mint a büntetőjognak.” A biztos nyilatkozatát árnyalja, hogy az Európai Unió vonatkozó irányelvei szerint a tagországoknak három évig terjedő börtönnel ajánlott büntetni a holokauszttagadást.
Andor László gondolatmenetével egybeesik Magyarország új alkotmányának szabályozási elveiről szóló parlamenti javaslat. Eszerint ugyanis „tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. Kérdés, ha ez érvénybe lép, miként érinti majd a jelenleg hatályban lévő azon hazai jogszabályt, amely mind a náci, mind a kommunista bűnök relativizálását vagy tagadását a büntetőjog eszközeivel szankcionálja.
origo.hu
Öt éven keresztül bujkált egy veszélyes bűnöző Magyarországon
