Még a polgári kabinet újította fel 2001-ben a Corvin-lánc hagyományát. Az MSZP–SZDSZ-kormányok viszont nem tartottak már igényt a kitüntetett kiemelkedő közéleti személyiségek tevékenységére. Az új polgári kormány szakít ezzel a gyakorlattal. Orbán Viktor miniszterelnök Granasztói Györgyöt bízta meg a Corvin-lánc iroda irányításával, amelyet a 2002-es kormányváltás után ellehetetlenítettek. A baloldali kurzus arra hivatkozott, hogy a jobbközép kabinet által feltámasztott elismerés a Horthy-korszak levegőjét idézte, és semmi szükség nincsen rá. Ezzel szemben a Horthy Miklós kormányzó által, Klebelsberg Kunó, Trianon utáni korszakalkotó kultuszminiszter javaslatára 1930-ban életre hívott testület nemzetközi elismertségű tudósokból állt. A XX. század máig tisztelt, legendás személyiségei érdemelték ki a kitüntetést. 2001-ben az első Orbán-kormány idején ezt a modern európai értékrendű tradíciót elevenítették fel.
Granasztói György úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: azoknak a tudósoknak, művészeknek, kiemelkedő szerepet játszó közéleti személyiségeknek tapasztalataira, akik életművükkel a magyar kultúra és tudomány gazdagításához járultak hozzá, talán még nagyobb szükség van a jelenlegi helyzetben, mint 2001-ben. A miniszterelnök is komoly reményeket fűz a testület reaktiválásához, mivel a pártpolitikai erőtéren felülemelkedő látásmód, tudományos szellemi megközelítés hozhatja meg az áttörést az ország életében. A kormányfő időről időre találkozna a tagokkal, s kikérné véleményüket a nemzeti sorskérdésekről. Ebből a szempontból tehát a Magyar Corvin-lánc Testület feladatköre is megújul, miután 2001-ben már nem maradt idő arra, hogy ilyen szerepet is betöltsenek a kitüntetettek – húzta alá Granasztói György. Mivel a tíz évvel ezelőtti tizenkét díjazottból hárman elhunytak azóta (Szabó Magda író, Balogh János ökológus, Teller Ede fizikus), belső szabályzatuk alapján dönteniük kell arról is, kiket szeretnének maguk közé választani a jövőben. A menetrend szerint a testületben javaslat készül a nevekre s a miniszterelnök dönt a kitüntetettek személyéről. Granasztói György a közeljövőben ezért egyeztetni szeretne mindegyik Corvin-láncossal, hogy az újrainduló együttműködés kereteit kialakíthassák. Úgy képzeli: még ez évben sor kerülhet a testület három fővel történő kiegészítésére. A történészprofesszor a testület előző elnökével, Nemeskürty Istvánnal is konzultált, aki fontos iratokat adott át számára, és jövőbeni támogatásáról is biztosította. Az iroda vezetője kérdésünkre úgy válaszolt: öröm a nyolcéves ürömben, hogy bár a 2002. évi kormányváltás után rögtön parkolópályára száműzték a Corvin-láncosok társaságát, ám legalább nem szüntették meg. Az ellenkező hiedelmekkel szemben tehát megmaradt a jogfolytonosság. A volt belgiumi nagykövet ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ugyanazokat a hangokat lehet hallani most is úgymond a Horthy-korszak feltámasztásáról, mint a korábbi polgári kormány idején. Szerinte azonban kezd súlytalanná válni ez a meggondolatlan ítélkezés. Az emberek döntő többsége ugyanis már nem fogékony a régóta ismételgetett vádakra a kitüntetéssel kapcsolatban. Megjegyezte: a Corvin-láncot holmi reakciós ellenforradalmi rekvizitumként beállítani azért is képtelenség, mivel birtokosai közül voltak olyanok is, akik később Kossuth-díjban is részesültek annak 1948-as megalapítása után. Rudnay Gyula festőművész, Corvin-lánc-tulajdonos éppúgy Kossuth-díjat kapott később, mint a Corvin-koszorús Bajor Gizi, Bartók Béla vagy Kodály Zoltán. A kormányfő éppen azt a szellemi sokszínűséget és mégis egységes nemzeti összefogást szeretné megerősíteni a Corvin-láncosok testületével, amivel a magyar történelem legelőremutatóbb hagyományai újulhatnak meg.
A Corvin-lánc testületének jelenlegi tagjai: Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Makovecz Imre építész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr.
origo.hu
Újra féláron fagyizhat az ország!
