Harci lázban Párizs és London

Miután a Kadhafi-rezsim erői lankadatlanul támadják a felkelők állásait, több jel is arra mutat, hogy fokozódhat a NATO líbiai fegyveres beavatkozásának intenzitása – legalábbis ezt szorgalmazza az akció hajtómotorjaként eddig is fellépő Franciaország és Nagy-Britannia vezetése. Az intervenciót közben egyre több nemzetközi bírálat éri.

Hírösszefoglaló
2011. 04. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Forrongások és ellenlépések. Az arab világban tovább tart a forrongás, a rezsimek igyekeznek elébe menni a súlyosabb következményeknek. Bassár el-Aszad szíriai elnök új kormányt alakított, a kabinet élére Ádel Szafart állította; az intézkedés arra hivatott, hogy lecsillapítsa a reformköveteléseket. Tekintettel a feszültségre, a magyar Külügyminisztérium immár az utazásra nem javasolt országok közé sorolja Szíriát. A jemeni ellenzék tegnap felszólította Ali Abdallah Száleh elnököt, hogy két héten belül mondjon le, és elutasította a részvételt a rijádi hatalomátadási tárgyalásokon az államfő képviselőivel. Bahreinben újabb síita ellenzéki fogoly halt meg, immár a negyedik, akit a rendőrség tartott őrizetben. A Wall Street Journal szerint az öbölbéli királyságban és Jemenben Irán támogatja az ellenzéket, míg Szíriában segítséget nyújt a rezsimnek az elégedetlenkedők leverésében. Egyiptomban szerda este jelentették be, hogy a korábban megbuktatott elnök, Hoszni Mubarak és két fia a jövő héten bíróság elé áll közpénzek elsikkasztásának és hatalommal való visszaélésnek a vádjával.


A NATO mindaddig katonai nyomást gyakorol a Kadhafi-rezsimre, amíg az folytatja a polgári lakosság elleni brutális támadásokat – hangsúlyozta a NATO külügyminiszterei berlini értekezletének líbiai vitája után Anders Fogh Rasmussen főtitkár. A szövetség tagjai mellett a katonai intervencióban részt vevő más államok – így az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia, Svédország – képviselői is jelen voltak a német fővárosban, és együttesen nyilatkozatot fogadtak el, amelyben felszólították a Kadhafi-erőket arra, hogy haladéktalanul szüntessék be a polgári lakosság elleni támadásokat, illetve fenyegetéseket.
A külügyminiszteri találkozó közvetlen előzménye az volt, hogy a francia elnök és a brit kormányfő szerdai párizsi találkozóján egyetért abban, hogy növelni kell a katonai nyomást Kadhafira. Nicolas Sarkozy és David Cameron síkraszállt amellett is, hogy támogassák erősebben a líbiai lázadók politikai szervét, a Bengáziban székelő nemzeti átmeneti tanácsot. Ugyanakkor Párizs értésre adta, hogy nem teljesíti a Kadhafi-ellenes erők fegyverszállítási kérését.
Berlinben tegnap Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a NATO Líbia elleni katonai akcióját, a végső célt a diktátor, Moammer el-Kadhafi távozásában jelölve meg. A katonai akciótól való német tartózkodás dacára Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélését követően azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Németország egyetért a Kadhafi-rezsim megdöntésében.
A nyugati intervencióval szemben éles vádat fogalmazott meg tegnap Dmitrij Medvegyev a BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) csúcsértekezletén a kínai Szanja városban. Az orosz államfő szerint Líbiában túllépték az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának mandátumát, amit veszélyes tendenciának minősített. A BRICS-országok közös közleményükben leszögezték, hogy ellenzik az erő alkalmazását a térségi zavargások kezelésére.
Az orosz bírálatot a francia külügyminisztérium határozottan elutasította.
Miközben a katonai nyomás fokozását mérlegeli a NATO, a válság rendezéséről tartottak nemzetközi tanácskozást tegnap az egyiptomi fővárosban, az Arab Liga székhelyén is Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelenlétében. A világszervezet első embere ismételten felszólította a szemben álló feleket, hogy azonnali hatállyal kössenek tűzszünetet.
Líbiában továbbra is nehezen lehet átlátni a harci eseményeket. A lázadók közlése szerint 23 civil vesztette életét a kormányerők Miszráta egyik lakónegyede ellen intézett hajnali rakétatámadásában. Arra figyelmeztettek, hogy mészárlás fenyegeti a várost, ha a NATO nem fokozza a kormányerők elleni csapásait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.