Félidejéhez érkezett a magyar soros uniós elnökség. A legutóbbi pénzügyminiszteri tanácsülésén sikerült elfogadni a gazdasági kormányzást elősegítő hatos jogszabálycsomag tervezetét. Mekkora szerepe volt ebben a magyar elnökségnek?
– A hatos jogszabálycsomag nagymértékben a magyar elnökség sikere. A tagállamok közötti egyeztetések ugyanis kevéssel a magyar elnökség előtt, míg az érdemi tárgyalások januárban kezdődtek el. A játéknak azonban még nincs vége. A gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomagról az Európai Parlamenttel is meg kell állapodni.
– A napokban megegyezés született az euróövezet versenyképességét elősegítő euró plusz paktumról is, amelyhez csatlakozhatnak a közös valutát nem használó tagállamok is. Hogyan sikerült feloldani azt a kettősséget, hogy soros elnökként mindent megtettünk a megállapodás létrejöttéért, ám mint tagállam nem csatlakoztunk hozzá?
– Ez a paktum arról szól, hogy meg kell erősíteni az euróövezetet, illetve erősíteni kell a versenyképességet. Ez egy kormányközi alapon, nem az uniós jogi keretek között zajló együttműködés. Magyarország egyébként egy kivétellel az összes célkitűzéssel egyetért. Csak hogy kiemeljek néhány példát: folyamatban van az adósságfék beépítése az alkotmányba vagy a nyugdíjkorhatár kérdése, amit a paktum szerint a várható élettartamhoz kell igazítani. Nálunk a nyugdíjkorhatár jelenleg igen magas, így ez teljes mértékben megfelel ennek az elvárásnak.
– Ennek ellenére Magyarország még kivár. Miért? Ennyire problematikus az adóharmonizáció kérdése?
– Van egy versenyképes vállalati adórendszerünk. Ha belépnénk, gyengülne a versenyképességünk, alapvetően tehát a vállalati adórendszer versenyképessége miatt döntött így a kabinet.
– A magyar kormányon belül volt-e vita a csatlakozásról?
– Természetesen minden országnak felkínálták a lehetőséget, ezért itt is felmerült. A kormány hatástanulmányokat végzett, és ennek alapján született meg a döntés, hogy nem csatlakozunk, mivel a paktum a vállalati adórendszert hátrányosan érintené, és ez egy bizottsági tanulmány szerint is a GDP 0,4–0,9 százalékával vethetné viszsza a gazdasági növekedést.
– Az arab világban zajló események miatt többen is felvetették az EU szomszédságpolitikájának átalakítását. Mennyiben módosítják ezek az események az eddigi elképzeléseket?
– A váratlan helyzeteknek nem szabad csökkenteniük az egyéb, már eleve meglévő feladatainkat, de ezekre az égető kérdésekre is választ kell találnunk. Amikor február közepén Lampedusán megjelentek az Észak-Afrikából érkező bevándorlók, mi a kérdést azonnal bevittük az egy héttel később összeülő belügyminiszteri tanácsülésre, szorosan együttműködtünk az Európai Bizottsággal (EB), illetve az olasz hatóságokkal. Megkérdeztük az érintetteket, hogy mire van szükségük. A bevándorlás kérdése hangsúlyos téma lesz a következő hónapokban, az elnökségünk következő és egyben utolsó Európai Tanács ülésének is ez lesz az egyik fő napirendi pontja. Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata egyébként folyamatban van, az EB javaslata május végéig készülhet el. Számos új elem jelenhet meg, Martonyi János külügyminiszter például többször is elmondta, hogy Magyarország szeretné megosztani a rendszerváltás tapasztalatait a most éppen átalakuló arab az országokkal.
– Az új geopolitikai helyzetben csökkenhet-e a keleti térségre fordított támogatások összege?
– Ez egy nagyon fontos kérdés! Mi mindent megteszünk azért, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csökkenjen a keleti térségre szánt források összege, még ha a déli országoknak jelenleg nagyobb pénzügyi támogatásra van is szükségük.
– Azt lehet tudni, hogy az EU milyen forrásokat csoportosítana át ennek a helyzetnek a kezelésére?
– Van még sok fel nem használt forrás, amiket fel lehet szabadítani. A korábbi időszakhoz képest közel egyharmaddal nőtt a szomszédságpolitikára fordítható összeg, és a 2007–2013 közötti költségvetési periódusban eléri a 12 milliárd eurót. Ehhez járul még az Európai Befektetési Bank által biztosított, a korábbinál lényegesen magasabb, 12,4 milliárd eurós hitelösszeg is. A támogatások egyharmadát a keleti, míg kétharmadát a déli régió kapja.
– A japán katasztrófa is átrajzolta az elnökségi naptárat. Az atomenergia kérdésében pedig komoly vita alakult ki a tagállamok között. Úgy tűnik azonban, hogy az uniós atomerőműveket komoly teszteknek vetik alá. Itt milyen menetrenddel számolnak?
– A kérdésben konszenzus alakult ki, azaz megkezdődnek az atomerőművek működését átvilágító stressztesztek, amelyek június-július körül elindulhatnak és akár év végéig le is zárulhatnak. Fontos azt is megemlíteni, hogy az erőműveknek meg kell felelniük a legszigorúbb előírásoknak. A tagállamok emellett abban is egyetértettek, hogy a stresszteszteket nemcsak az EU-n belül lenne jó elvégezni, hanem meg kellene győzni a környező országokat, például Ukrajnát, hogy ők is vessék alá hasonló vizsgálatnak saját atomerőműveiket.
– Az atomenergia körüli viták befolyásolják-e a paksi atomerőmű működését?
– Orbán Viktor és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is elmondta az Európai Tanács ülése után, hogy Magyarország kész elvégezni a stressztesztet, illetve, hogy a paksi atomerőmű megfelel a legmagasabb biztonsági előírásoknak. Ilyen módon azt gondolom, ez semmilyen formában sem befolyásolja a magyarországi atomenergia helyzetét.
– Mintha lelassult volna a horvát csatlakozás üteme. Hol tartanak a tárgyalások? Mikor kerülhet sor a még nyitott hét fejezet lezárására?
– Horvátország komolyan vette a bizottság március eleji, az igazságszolgáltatásról szóló fejezetet értékelő jelentését és komoly munkát folytat a felvetett kérdések megoldásában, de további erőfeszítésekre van még szükség. A tárgyalások következő fordulójára április 19-én kerül sor. A mezőgazdasággal és a regionális politikával foglalkozó fejezeteket szeretnénk lezárni.
– Sok vita övezi Románia és Bulgária schengeni belépőjét. Sikerült-e valamelyik, a két ország csatlakozását ellenző tagállammal kompromisszumot találni?
– Négy országban jártam az elmúlt három hétben, hogy részletesen megismerjem a német, francia, finn és holland álláspontot. Néhány tagállam biztosítékot szeretne kapni, hogy Bulgária és Románia mindent megtett a korrupció elleni küzdelemben, átalakította az igazságügyi rendszerét oly módon, hogy például egy korrupt tisztviselőt valóban el is ítéljenek. Hamarosan lezárul Bulgária értékelése is a tekintetben, hogy megfelelnek-e a technikai feltételeknek. Egyelőre úgy tűnik, hogy Németország már kedvezően reagált javaslatainkra, és továbbra is folyamatosan keressük a megoldást az érintett országokkal.
A teljes interjú a www.mno.hu-n
origo.hu
Egy méterrel csökkentik a Tisza-tó vízszintjét
