Zöld lámpát kapnak ismét az euróhitelek

Visszaállítaná az euróalapú lakáshitelezést a kormány. A kabinet elképzelései között az otthonteremtési program beindítása és a devizahitelesek árfolyamkockázatainak csökkentése is szerepel. A kis- és közepes vállalkozások sem maradnak hitel nélkül a tervek szerint. Mindezekről hamarosan megállapodást köt a bankszövetséggel a kabinet.

Csécsi László
2011. 04. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy időre mentesítené a devizahiteleseket a kormány az árfolyam-ingadozások káros hatásaitól – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi tájékoztatójában. Ugyanakkor a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönök tilalmát is feloldaná a kabinet. – A jelenlegi helyzetben megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek esetén az euróalapú hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése – áll az NGM tanulmányában. A tárca emlékeztet rá, hogy a válság kitörése után a svájcifrank-alapú kölcsönök visszaszorultak, ám 2009-ben euróhitelt még lehetett kapni. Akkoriban a felvett hitelek felét e kölcsönök tették ki. A közös fizetőeszközben jegyzett hiteleknek az vetett véget, amikor tavaly egy jogszabály betiltotta a devizaalapú jelzálogkölcsönök folyósítását.
Az árfolyam-ingadozások hatásainak tompítása kitüntetett szerepet kapott a kormány tervei között, ám ennek részletei nem szerepelnek az NGM dokumentumában. Lapunk információi szerint két lehetőség jöhet szóba: vagy egy meghatározott szinten – valószínűleg kétszáz forint alatt – fixálná a kormány a kölcsönökre érvényes árfolyamot, és a bankoknak ez alapján kellene kiszámolniuk a törlesztést. Vagy egy alsó és egy felső határt szabnának az árfolyam kitérésének, és csak akkor léptetnék életbe a mesterséges árfolyamot, ha ebből a zónából kicsúszik a deviza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai jelentésükben külön aláhúzták a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) szerepét és problémáikat. – A kkv-k a magyar gazdaság működésében kiemelt szerepet töltenek be, ám jelenleg tőkére és hitelekre van szükségük – áll a dokumentumban. A kölcsönzés fellendítése a kormány szerint részben az állam közreműködésével, részben uniós források igénybevételével valósulhat meg. Ugyanakkor a kabinet szerint a bankszektornak mindenképpen fontos szerepet kell vállalnia a cégek finanszírozásában. Mint arról lapunkban már olvashattak, a vállalati hitelezés nagyon nehézkesen működik a válság óta. A cégek általában arra panaszkodnak, hogy túl szigorú feltételeket szabnak nekik a bankok, melyeknek a hazai társaságok többsége, főleg a kisebb vállalkozások nem felelnek meg. A pénzintézetek ugyanakkor a kiemelkedően magas kockázatokkal magyarázzák azt, hogy alaposan megnézik, kinek adnak hitelt.
A bankszektor aktív közreműködésére az NGM munkatársai szerint a lakáshoz jutás segítésében is nagy szükség van. A tervek szerint hamarosan otthonteremtési programot indít a kormány, de emellett számos, a lakáspiac élénkülését segítő intézkedés is szerepel napirenden. Az NGM munkatársai hangsúlyozták: a kormány a fent említett intézkedésekről olyan megállapodást kíván kötni a Magyar Bankszövetséggel, amely nem lesz rossz hatással a költségvetésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.