Bányászhatnak Verespatakon?

Bár a román környezetvédelmi minisztérium szerint leghamarabb jövőre születhet döntés a verespataki aranybányászat engedélyezése tárgyában, a ciántechnológiás projektben érdekelt társaság abban bízik, hogy jövőre már nekiláthat a külszíni fejtés előkészítésének.

Nemrég megkapta a területrendezési terv környezetvédelmi engedélyét a verespataki színesfémbányászatban érdekelt kanadai–román vegyesvállalat, így abban bízik, hogy még ebben az évben döntés születik a teljes bányaprojekt engedélyezése ügyében. Szentesy Cecília, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) műszaki igazgatója lapunknak elmondta, amennyiben az Európa legnagyobb külszíni aranybányájának hatástanulmányát elemző bukaresti tárcaközi műszaki bizottság pozitívan véleményezi a tervet, és ennek alapján a román kormány is zöld jelzést ad az erdélyi településre tervezett kitermelésnek, 2012 tavaszán a cég nekilátna a feldolgozóüzem és a gátak megépítésének, 2014 őszén pedig beindulhatna a több mint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése. – Tehát ha a kormány a teljes projekt számára is jóváhagyja a környezetvédelmi engedélyt, 2014 utolsó negyedében Verespatakon kiöntenék az első aranyrudat – állapította meg a társaság illetékese, emlékeztetve, hogy a ciántechnológián alapuló bányaterv szerepel a román kormány 2009-ben elfogadott stratégiájában. A Szentesy vázolta derűlátó forgatókönyvnek részben ellentmond, hogy Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott: leghamarabb 2012-ben dől el, megindulhat-e a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás. Már csak azért is, mivel Románia csak két hónappal ezelőtt juttatta el értékelés végett a magyarországi hatóságoknak az RMGC új hatástanulmányát, másrészt kevésbé valószínű, hogy a bukaresti kormány vállalja a döntés ódiumát a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások előtt ebben a rendkívül kényes kérdésben.
A kanadai–román társaság ugyanakkor várja a román művelődési minisztérium régészeti mentesítési engedélyeit is a négy verespataki érctelep – Kirnyik, Cetate, Zsig és Orla – kitermelése érdekében, amelynek kapcsán hét évig pereskedett romániai civil szervezetekkel. Az RMGC különben mára teljesen berendezkedett a Fehér megyei településen: egy német cég közreműködésével két hónapon belül hozzálát a régi állami bánya lezáratlan tárnáiból rendszeresen szivárgó – az Aranyos folyó élővilágát 45 kilométer hosszan teljesen kipusztító – nehézfémeket tartalmazó savas víz kitisztításához. A társaság idén kétszáz új munkahelyet létesített Verespatakon, így alkalmazottainak száma 450-re rúg, többek között az ő közreműködésükkel folytatnak felújítási munkálatokat a település 160 épületén. A kanadaiak azt ígérik, hogy 35 millió eurót költenek a község történelmi központjában található műemlékek restaurálására, ha a román állam rábólint a bányászat beindítására. Ugyancsak felújítanák a már felkutatott és megmentett római kori tárnákat, kegy- és sírhelyeket, miközben romániai civilek többek között ezek miatt szorgalmazzák, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára. Különben a költözést választó és a Gyulafehérváron az RMGC által felépített Hidegvölgy-negyedben új életet kezdett 125 verespataki családon túlmenően újabb kilencven család fordult a társasághoz annak érdekében, hogy elcserélné verespataki házát a megyeszékhely lakóparkjában építendő ingatlanra. Ezzel egy időben a Gold támogatási szerződést kötött a Kolozsvári CFR labdarúgóklubbal is, és a román rögbiválogatott főszponzora lett.