Kulcskérdés a települési adórendszer

A belügyi tárca már ezen a héten megkezdi az egyeztetéseket az önkormányzati törvény koncepciójának egy hónapon belülre tervezett véglegesítéséhez. Az érdekszövetségek különböző szempontok alapján változtatnának a bírálatok kereszttüzébe került munkaanyagon. Az érintettek szerint az illetékesek a helyi adórendszer átalakításánál alá-, illetve fölébecsülték az önkormányzati bevételszerzés szerepét.

Minden a pénzről szól – nyilatkozott lapunknak tömören az önkormányzati rendszer átalakításának lényegéről Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Kifejtette: a változtatással, annak szükségességével 20 év eltelte után mindenki egyetért. – Átgondolatlan szabályozással a helyi adórendszer esetén a gazdagok még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lesznek, és ez igaz a településeken élőkre is – mondta Schmidt, aki Tab Fidesz–KDNP-s polgármestere is. Közölte, több vezetőtársához hasonlóan ő is e hét csütörtökre kapott meghívást a Belügyminisztériumba. Mint ismeretes, a belügy a múlt héten hozta nyilvánosságra a munkaanyagot, amely hat fő területen változtatna. Ezek között szerepel az állami és az önkormányzati feladatok éles szétválasztása és ehhez kapcsolódóan a finanszírozás átalakítása.
A koncepció kiemelt fejezete a helyi adók körének újraszabályozása, ami közvetlenül is érinti az embereket. A személyi jövedelemadó visszaosztását a jövőben felváltaná a mindenütt kötelezően kivetendő iparűzési adó és az ahhoz kapcsolódó kiegyenlítő rendszer. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások helyi közterhét továbbra is az önkormányzatok szednék be, a törvényben meghatározandó bevétel fölött a tehetősebb településektől jelentős összegeket elvonnának a területfejlesztéseknél újra irányító feladathoz jutó megyék számára. A TÖOSZ elnöke megjegyezte, a munkaanyag azon része, amely a jelenlegi adóztatás mértékét szélesítené, sőt új adónemeket vezetne be, nem a kistelepüléseknek szól. Igencsak beszédes adat, hogy a több mint 3200 önkormányzat közül csupán 300 olyan település van, ahol 50 millió forintnál nagyobb összegű a helyiadó-bevétel.
Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester jelezte: számára elfogadhatatlan lenne az iparűzési adó bármilyen mértékű elvonása, hiszen a fővárosi fejlesztések nagysága és jelentősége vitathatatlan. A Fővárosi Közgyűlés április végi ülésén elfogadta a 2014-ig tartó ciklus gazdasági tervét, amelyben több új adónem, így a dugódíj, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék és ingatlanérték-növekedési adó bevezetését is vizsgálják. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály független polgármestere viszont megerősítette: a kis önkormányzatok a jövőben sem lesznek abban a helyzetben, hogy még nagyobb terheket rójanak az emberekre. – A munkaanyag jelentős kiigazításra szorul, és a helyi adók átalakításánál is figyelembe kell venni, hogy bár az elmúlt nyolc évben ezermilliárd forintot vontak ki az ágazatból, mégis talpon vagyunk és működünk – hangsúlyozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere.