Kulcskérdés a települési adórendszer

A belügyi tárca már ezen a héten megkezdi az egyeztetéseket az önkormányzati törvény koncepciójának egy hónapon belülre tervezett véglegesítéséhez. Az érdekszövetségek különböző szempontok alapján változtatnának a bírálatok kereszttüzébe került munkaanyagon. Az érintettek szerint az illetékesek a helyi adórendszer átalakításánál alá-, illetve fölébecsülték az önkormányzati bevételszerzés szerepét.<br />

2011. 05. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden a pénzről szól – nyilatkozott lapunknak tömören az önkormányzati rendszer átalakításának lényegéről Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Kifejtette: a változtatással, annak szükségességével 20 év eltelte után mindenki egyetért. – Átgondolatlan szabályozással a helyi adórendszer esetén a gazdagok még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lesznek, és ez igaz a településeken élőkre is – mondta Schmidt, aki Tab Fidesz–KDNP-s polgármestere is. Közölte, több vezetőtársához hasonlóan ő is e hét csütörtökre kapott meghívást a Belügyminisztériumba. Mint ismeretes, a belügy a múlt héten hozta nyilvánosságra a munkaanyagot, amely hat fő területen változtatna. Ezek között szerepel az állami és az önkormányzati feladatok éles szétválasztása és ehhez kapcsolódóan a finanszírozás átalakítása.
A koncepció kiemelt fejezete a helyi adók körének újraszabályozása, ami közvetlenül is érinti az embereket. A személyi jövedelemadó visszaosztását a jövőben felváltaná a mindenütt kötelezően kivetendő iparűzési adó és az ahhoz kapcsolódó kiegyenlítő rendszer. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások helyi közterhét továbbra is az önkormányzatok szednék be, a törvényben meghatározandó bevétel fölött a tehetősebb településektől jelentős összegeket elvonnának a területfejlesztéseknél újra irányító feladathoz jutó megyék számára. A TÖOSZ elnöke megjegyezte, a munkaanyag azon része, amely a jelenlegi adóztatás mértékét szélesítené, sőt új adónemeket vezetne be, nem a kistelepüléseknek szól. Igencsak beszédes adat, hogy a több mint 3200 önkormányzat közül csupán 300 olyan település van, ahol 50 millió forintnál nagyobb összegű a helyiadó-bevétel.
Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester jelezte: számára elfogadhatatlan lenne az iparűzési adó bármilyen mértékű elvonása, hiszen a fővárosi fejlesztések nagysága és jelentősége vitathatatlan. A Fővárosi Közgyűlés április végi ülésén elfogadta a 2014-ig tartó ciklus gazdasági tervét, amelyben több új adónem, így a dugódíj, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék és ingatlanérték-növekedési adó bevezetését is vizsgálják. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály független polgármestere viszont megerősítette: a kis önkormányzatok a jövőben sem lesznek abban a helyzetben, hogy még nagyobb terheket rójanak az emberekre. – A munkaanyag jelentős kiigazításra szorul, és a helyi adók átalakításánál is figyelembe kell venni, hogy bár az elmúlt nyolc évben ezermilliárd forintot vontak ki az ágazatból, mégis talpon vagyunk és működünk – hangsúlyozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.