Célunk, hogy az új önkormányzati rendszer működőképesebb és hatékonyabb legyen, az embereknek pedig magasabb színvonalú közszolgáltatást adjon, mint az utóbbi húsz évben – hangsúlyozta tegnap Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára a parlamentben várhatóan az ősszel megszülető önkormányzati törvény koncepciójáról. Kiemelte: az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer szervezeti, működési és gazdasági gondokkal küszködik, elsősorban ezeken a területeken várható jelentős változás.
Magyarországon minden településen megmarad az önkormányzatiság, a saját képviselő-testület választásának joga. Ugyanakkor a több mint ezer 500-as lélekszám alatti településen megteremtik annak a lehetőségét, hogy ha a jövőben nem akarnak vagy például jelöltek híján nem tudnak létrehozni önkormányzatot, akkor részönkormányzatként egy másik településhez csatlakozzanak.
*
Az is a tervek között szerepel, hogy a kistelepüléseken egy adott lakosságszám alatt a polgármester főállás helyett csak társadalmi megbízatásúként lássa el a feladatát – mondta az államtitkár.
A kormányhivatalok erősítésével létrehozzák a törvényességi felügyeletet, feltételekhez, illetve kormányzati hozzájáruláshoz kötik az önkormányzati hitelfelvételt és kötelezettségvállalást. Másik fő elem az adósságkezelés, illetve -rendezés szigorítása, és óriási változást jelent a felelőtlen gazdálkodás szankcionálásának a bevezetése. Ezután a felelőtlenül gazdálkodó polgármestereket, a hibás döntéseket megszavazó önkormányzati képviselőket egy vagy két ciklusra is eltilthatják a közéleti szerepvállalástól. Ha adósságcsapdába kerül egy önkormányzat, első ütemben még a választott testület dönthet a gazdálkodás kijavításáról, a szükséges intézkedésekről. Ha ez sem segít, akkor mint a cégek felszámolásánál, teljes döntési jogkörrel egy biztos lép a képviselők helyébe. A feladatokat és a hatásköröket alapjaiban átszervezik: az oktatásban a szakmai felügyeletet, a pedagógusok alkalmazását, fizetését az állam vállalná át, de a helyi pedagógiai programok elfogadásába vagy az iskolaigazgatók kinevezésébe az önkormányzatok beleszólhatnának. Az állam az egészségügyben kizárólag a fekvőbeteg-ellátást veszi át. Települési feladat marad a szociális ellátottakról való döntés, de a segélyeket az állam folyósítja majd.
A leendő járások nem választás alapján, hanem közigazgatási egységként működnek majd, és egységes államigazgatási szolgáltatásokkal várják az embereket. Átalakul és erősödik a helyi adórendszer: a jelenlegi helyi adónemeknél szélesítik a kivetési határokat, lehetővé teszik új adónemek kivetését. Az önkormányzatoknak ezután nem osztanak vissza a személyi jövedelemadóból, kizárólag pontos feladatokra adnak támogatást.
A megyék szerepe felértékelődik: a regionális fejlesztési tanácsok feladatainak átvállalásával százmilliárdok szétosztásáról fognak dönteni. Mivel Budapest mára szinte teljesen működésképtelenné vált, vagy egységes főváros jön létre kerületi elöljáróságokkal, vagy marad a rendszer jelentős feladatátalakításokkal, de legnagyobb esélye annak az úgynevezett city-koncepciónak van, amely a városmag központi önkormányzatisága mellett legfeljebb négy kerülettel számol 2014 után, amikor majd az alaptörvény szerint már 5 évre választunk tisztségviselőket. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester szerint a sokat vitatott ügyben létrejöhet a konszenzus.
A kormány a koncepcióról június közepéig egyeztet az önkormányzati érdekszövetségekkel és a parlamenti frakciókkal.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke az MTI-nek azt mondta: nem látja, hogy miből finanszírozza majd az állam az átvállalt feladatokat. Ezzel szemben lapunknak Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke, Kaposvár fideszes polgármestere kijelentette: a kormány helyrehozza az elmúlt nyolc év MSZP–SZDSZ-es kormányai idején az önkormányzatoktól összességében több mint ezermilliárd forintos elvonás okozta pusztítást.
origo.hu
Ilyen idő lesz húsvét után
