A multik legfőbb fegyvere az import

Nem tűrhető, hogy tejtermékek helyett kólaautomatákkal tömjék tele a magyar iskolákat – jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke a tej világnapja alkalmából rendezett tegnapi konferencián. Mint mondta, miközben mi gyarmatáruként exportáljuk a friss tejet, és magas feldolgozású késztermékkel árasztják el piacainkat, lassan a padlóra kerül a magyar tejágazat.

Jöhet az orosz gabona. Az EU nem tervezi a gabona intervenciós árának megemelését amiatt, hogy tegnapelőtt Putyin miniszterelnök bejelentette, július elsejével feloldják az orosz gabonaexport tilalmát – közölte tegnap Debrecenben, az uniós agrárminiszterek kétnapos tanácskozásának zárónapján Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos. Az orosz gabonaszövetség becslése szerint a tavalyi, mindössze 37 millió tonnás terméssel szemben idén 80–90 millió tonnás termésre számítanak, és 15-20 milliót tudnak exportálni. Két évvel ezelőtt 97 milliós rekordtermés mellett 25 millió tonnát exportáltak, amivel jelentősen letörték a világpiaci árakat. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta, az informális találkozón különösen a sertés- és a tejágazat gondjaival foglalkoztak. A miniszter ennek kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott, az ágazat jövője erősen attól függ, képes lesz-e az unió a takarmányok terén az önellátásra. Közölte, ennek eléréséért Magyarország – ahol az összes földterület 70 százaléka van mezőgazdasági művelés alatt – igen sokat tehet. (D. M.)

Piaci problémák miatt csökkent az elmúlt években a hazai tehénlétszám és a megtermelt tej mennyisége, a rendkívüli mértékben ingadozó tejár pedig szétzilálta a hazai termelést és feldolgozást – mutatott rá a Tej Terméktanács elnöke. Istvánfalvi Miklós tarthatatlannak nevezte, hogy továbbra is fellelhetők az élelmiszerláncok polcain a külföldön előállított, ám magyarként árult tejtermékek. Mint mondta, a kereskedelmi láncok rovására írható az is, hogy miközben lassan hetente tartanak magyarnak nevezett heteket, a hazai termékekre jócskán magasabb árrést alkalmaznak, mint az importtermékek esetében, ami komoly hátrányba hozza a magyar élelmiszer-előállítókat. – Továbbra sem fogadjuk el a hazai piacok elvesztését és azt, hogy a magyar termelőknek saját hazájukban a másodrendű beszállító szerepe jut – mondta Istvánfalvi.
Az import- és a hazai fogyasztói tej ára közötti különbség nem a másféle előállítási költségeken alapszik, hanem a kereskedelem eltérő árazási módszere miatt alakul ki – támasztotta alá a terméktanács elnökének érveit Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. igazgatója. Rávilágított: az áruházláncok az importot arra használják, hogy folyamatos nyomás alatt tartsák a hazai árakat. Az ilyen technikák miatt kerültek bajba a hazai állattartók. A szlovák termelőknek – tette hozzá – ebbe az árversenybe már bele is törött a bicskájuk, északi szomszédunknál drasztikus a tejágazat leépülése.
A hazai piacvédelmet segítheti elő a magyartermék-rendelet, ami lényegében már elkészült – mondta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. A tervezet szerint a magyar elnevezés önkéntes használatának engedélyezéséhez akkor járulnak hozzá, ha a feldolgozatlan növényi és állati termékek esetében a csomagolás is itthon történik. Feldolgozott termékek esetében pedig csak a különböző adalékanyagok vagy fűszerek származhatnak külföldről. Hazai termék és ehhez hasonló termékelnevezéseket akkor lehet használni, ha az élelmiszer legalább ötven százalékban itthoni alapanyagból készült. A hazai feldolgozású termék elnevezést pedig azok az import összetevőket tartalmazó élelmiszereknél használhatják, amelyeknél minden feldolgozási fázis itthon megy végbe. Az átlagosnál jobb minőségre utaló megjelöléseket is szabályozza majd a termékrendelet.

Jogosítvány a szakmaközi szervezeteknek. Ma hagyta jóvá a kormány az agrárrendtartási törvény módosítását. A vidékfejlesztési tárca által kezdeményezett változtatások között a legfontosabb az, hogy a szakmaközi szervezetek és terméktanácsok megalapításának feltételeit is átírnák. A szakmaközi szervezetek több, termelőket segítő jogosítványhoz jutnak majd. Például minőségellenőrként is felléphetnek a jövőben az élelmiszert értékesítő boltokban. Az új törvényt várhatóan még a parlament nyári szünete előtt elfogadják, az új szakmaközi szervezetek már jövő év elején működhetnek.