Csak a gyorsulást fékezték Bajnai Gordonék

Bajnai Gordon elismerte, hogy az ő miniszterelnöksége idején is növekedett az államadósság. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága 2002–2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának ülésén részt vevők túlzásként értékelték a volt miniszterelnök azon állítását, hogy kormánya jobb állapotban adta át az országot, mint ahogyan átvette.

Egy 120-szal száguldó autót nem lehet egyből megállítani, csak lassítani lehet a sebességén – ezzel a hasonlattal magyarázta Bajnai Gordon, miért nem sikerült csökkenteni az államadósságot miniszterelnöksége idején. A volt kormányfő – aki 2009. nyár elejétől a kormányváltásig vezette az országot – elismerte: az irányítása alatt is nőtt az állam eladósodottsága, csak a bővülés ütemét sikerült fékezni. Részletezte, hogy 2007 végétől a kormányváltásig mi emelte 66 százalékról 80 százalékra a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva az államadósságot. Mint mondta, a növekmény négy százalékpontja a GDP visszaeséséből, újabb négy százalékpont a lehívott, de fel nem használt hitelből, három százalékpont az árfolyamveszteségből adódott, de a megemelkedett kamatterhek és az önkormányzati hitelfelvétel is növelte az adósságot.
Bajnai arra is kitért, hogy kormányzásuk egy éve után jobb állapotban adták át az országot, mint ahogy átvették, amit azonban a meghallgatáson részt vevő Márton Attila (Fidesz) másképp ítélt meg. – 2010 tavaszán a munkanélküliség valahol a 90-es évek szintjén mozgott, az építőipar gyakorlatilag a padlóra került, soha nem látott mennyiségben következtek be céges csődök, a fizetésképtelenség egyre jobban terjedt, a belső fogyasztás drámai mértékben visszaesett – sorolta Márton, aki szerint Bajnaiék gazdaságpolitikájából hiányzott a növekedésösztönzés.
Bajnai Gordon miniszterelnökségét megelőzően is magas rangú tisztségeket töltött be a kormányban, így a korábbi évek döntéseire is volt hatása. Az albizottság által vizsgált nyolcéves (két szocialista ciklus) időszakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az államadósság növekedéséhez elsősorban két tényező vezetett: jelentősen nőttek az állam kiadásai, miközben – a tíz százalék körüli államháztartási hiány leszorítását szolgáló intézkedések miatt – az ország versenyképessége és a gazdasági növekedés üteme is egyre romlott. Ez utóbbiak a Veres János pénzügyminisztersége idején végrehajtott megszorítások számlájára írhatók – erősítette meg Oszkó Péter volt pénzügyminiszter korábbi kijelentését. Szerinte Magyarországon visszatérő gondot jelent az adósság elszabadítása, s mindig „csak az utolsó percben rántjuk el a kormányt” a szakadék előtt. Az ülésen részt vevő képviselők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmét, hogy a Fidesz-kormányok idején ez másképp volt: 1998 és 2002 között 60 százalékról 55-re vitték le a mutatót.
– Sem Bajnai Gordon, sem Medgyessy Péter nem vállalta magára a felelősséget azért, hogy az államadósság 8000 milliárd forintról 20 ezer milliárdra nőtt 2002-től 2010-ig – így összegezte a hallottak tanulságait Szijjártó Péter, az albizottság alelnöke. Némi iróniával mondta, hogy mindebből az a következtetés vonható le, hogy az eladósodás „ezek szerint Gyurcsány Ferenc időszakával” hozható összefüggésbe. Az albizottság június 17-én egyébként épp Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt hallgatja meg.