– Útját állja a határozat a spekulációs ajándékozásnak és földcserének – így üdvözölte Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke az Alkotmánybíróság friss döntését. A korábbi években gyakorlattá vált az ország különböző részein, hogy – főként külföldi magánszemélyek – pár ezer forintos színes tévét vagy mobiltelefont cseréltek termőföldre, így szerezve meg több tíz hektáros területeket. A szerződések hátterében nagy összegű pénzmozgás állhatott. Elterjedt a visszaélésszerű ajándékozás is.
*
A korábbi földtörvény csupán a vásárlás lehetőségét korlátozta, a csere és az ajándékozás feltételeit nem szabta meg. Ezzel éltek vissza a földspekulánsok.
Font Sándor emlékeztetett: kezdeményezésükre az Országgyűlés 2008-ban – a spekuláció visszaszorításáért – módosította a földtörvényt. Megkövetelte, hogy ezentúl termőföldet csak termőföldre lehessen cserélni, s csupán akkor, ha az egyik cserepartnernek az adott településen már van földterülete vagy bejelentett lakcíme. Ezt a rendelkezést támadták meg az Alkotmánybíróságon (AB). A testület végül hétfőn elutasította a beadványt és jóváhagyta a 2008-as jogszabályt. Az AB egyetértett azzal is, hogy termőföldet csak a közeli hozzátartozók, az állam, az önkormányzat és a közalapítványok javára lehessen ajándékozni.
A Fidesz politikusa kérdésünkre közölte, 2014. május elseje előtt az Országgyűlés várhatóan módosítani fogja a földtörvényt. Ekkor jár le ugyanis a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Az eredetileg 2011 májusáig érvényes korlátozást a magyar kormány kezdeményezésére az Európai Unió három évvel meghosszabbította. Font Sándor elmondta: a francia modellt szeretnék alapul venni. Eszerint a hazai földpiac megnyitása után Magyarországon csak a gazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozó magánszemélyek vásárolhatnának termőföldet.
Visszautasított adóügyek. A tavaly november 16-án elfogadott alkotmánymódosításra hivatkozva – amelyben korlátozták a testület jogkörét – az Alkotmánybíróság a héten négy adóügyben viszszautasította a beadványokat. Az AB a sokat vitatott szabályok alapján először állapította meg hatáskörének hiányát. Honlapjukon négy olyan ügyet ismertettek, amelyekben a beadványozók a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kifogásolták. Egyikük a gépkocsi-költségtérítések elszámolásának módja miatt tett panaszt, másikuk a családi adókedvezménnyel elégedetlen, további két személy a tartozásátvállalás, a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések szabályait tette szóvá. A panaszosok szerint az szja-törvény sérti a tulajdonjogot, a jogbiztonságot, az arányos közteherviselés elvét és a diszkrimináció tilalmát.
Az AB nem bírálta el, hanem visszautasította a beadványokat. Indoklásuk szerint az érintett jogszabályokat akkor vizsgálhatják, ha ezeket az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismereti és a vallásszabadság vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelme miatt kérték. A beadványok e feltételeknek nem feleltek meg. (K. A.)
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
