A nem dohányzók védelméről szóló törvény április 26-án elfogadott módosításának három célja van: a dohányzás csökkentése, a nem dohányzók arányának növelése és a passzív dohányzás viszszaszorítása – közölte Paller Judit. Az országos tiszti főorvos hangsúlyozta, a törvény bevezetése nem a dohányosok, hanem a dohányzás ellen, és a nem dohányzók védelmében született. Mivel a dohányfüst rákkeltő és toxikus, nincs minimális fogyasztási dózis, vagyis minden egyes slukk egészségkárosító hatással bír. Paller Judit bejelentette, a vendéglátóhelyek szigorú ellenőrzésekre számíthatnak a törvény január elsejei hatálybalépését követően. Mint mondta, a hatóság által kiszabott büntetés kettős felelősségű, vagyis ha valaki például egy munkahelyen rágyújt, akkor a munkáltatót és a munkavállalót is megbüntetik. A törvény szerint az egyénekre kiszabható bírság 20 ezertől 50 ezer forintig terjedhet, míg szervezetek esetében 1,5–2,5 millió forint is lehet.
Hatmillió ember
Az Egészségügyi Világszervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohányzás a világon az első számú megelőzhető halálok. „2011-ben közel hatmillió ember fog meghalni dohányzással összefüggő betegségekben, szívrohamban, agyi érkatasztrófában, rákban vagy tüdőbetegségben” – olvasható a közleményben.
A Magyar Kardiológus Társaság (MKT) rámutatott, hazánkban évente közel 30 ezer, naponta 77 ember veszíti életét a cigarettázással összefüggő betegségek következtében. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik. Ráadásul a fiatalok egyre hamarabb kezdenek hódolni a káros szenvedélynek: minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között már 50 százalékos ez az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 dohányzott. Mivel sok szülő a gyermekei előtt gyújt rá, minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.
További szigorítás?
Merkely Béla, az MKT elnöke hangsúlyozta, a káros szenvedély felelős a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes halálos rákbetegség 30-35 százalékáért, és az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért. A koszorúér-betegségek harmada is a dohányzás számlájára írható. – Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák kockázata a felére csökken – mutatott rá Merkely. Éppen ezért a szervezet tovább szigorítaná a törvényt. A társaság emelné a dohánytermékek árát, államilag támogatná a leszokást, valamint az ehhez szükséges szakemberek képzését, biztosítását. Szeretnék elérni a dohánytermékek csomagolásának és reklámozásának még szigorúbb szabályozását az elrettentés jegyében, valamint még nagyobb szerepvállalásra biztatják a médiát a dohányzás káros hatásainak bemutatásában.
Fekete tüdő
Az elrettentő statisztikák ellenére a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását – amely 2012. január 1-jétől valamennyi zárt közterületen, vendéglátó- és munkahelyen tiltja a dohányzást – a vendéglátóhelyek tulajdonosainak egy része felháborodással fogadta. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke szerint a szigorítás érzékenyen érintheti a vendéglátás jövőjét. Háber Tamás a Századvég Alapítvány reprezentatív felmérésére hivatkozott, amelyből kiderül, hogy a tulajdonosok 51 százaléka számít forgalomcsökkenésre a bevezetést követően, a kocsmák, éjszakai szórakozóhelyek 41 százaléka pedig drasztikus, 40 százalékot meghaladó forgalomcsökkenést prognosztizál a törvénymódosítás életbe-lépését követően. Háber szerint a rendelet a vendéglátósok számára akár 130 milliárd forint kiesést is jelenthet. Mint mondta, félő, hogy a szabályozás körülbelül 20 százalékos csökkenést vonhat maga után a foglalkoztatás terén, és közvetetten kihatással lehet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítményére. – Valamenynyi tényezőt figyelembe véve a magyar nemzetgazdaság vesztesége a 260 milliárd forintot is meghaladhatja – tette hozzá.
Ennek ellenére számos vendéglátóhely tulajdonosa, dolgozója üdvözli a szigorítást. – Öröm az új jogszabály, hiszen 16 éve állok a pult mögött, és az eszeveszett pöfékelés áldozata vagyok: egy nyolcórás műszak alatt úgy két doboz cigarettának megfelelő füstöt szívok. Orvosilag is bizonyították, hogy a nem dohányzó pultos tüdeje is fekete, akárcsak a dohányzóké – fogalmazott Rákóczi Antal, az újkígyósi Bázis kocsma tulajdonosa. Treszl Norbert, az Öreg favágó kocsma nem dohányzó tulajdonosának egészsége is károsodott italozójának megnyitása óta. – Nyár végével, ahogy megszűnik a szellőztetés, fulladásos köhögőroham tör rám, és már fáj a tüdőm is. Röntgenre már el sem merek menni, pedig gyerekkorom óta sportolok – fogalmazott. Hozzáfűzte: régen betiltatta volna éttermében a dohányzást, ha nem lenne a faluban egy másik vendéglátóhely is, ahol szabad a füstölés, így félő, hogy vendégei elpártolnának tőle.
Kuzma Krisztián, az érdi Szieszta Café tulajdonosa elmondta: nem dohányzó vendégei kitörő örömmel fogadták a törvénytervezet bevezetésének hírét, mert szívesebben járnának füstmentes szórakozóhelyekre, és bíznak abban, hogy ezentúl azokat a barátaikat is magukkal tudják csábítani, akik eddig a füst miatt nem jártak szórakozni. Hozzátette: számára meglepő módon a dohányosoktól is sok pozitív visszajelzés érkezett hozzá. A fehérvári Corvinus Café vezetősége is teljes mértékben egyetért a jogszabályváltozással, és úgy gondolja, csak a törvény hatálybalépése utáni 2-3 hétben, vagyis a hozzászoktatás időszakában csappanna meg forgalmuk. Deákné Juhász Judit, a tatabányai Sarokház söröző tulajdonosa rámutatott: semmiféle forgalomkieséstől nem tart, szerinte ugyanis sokkal többen értékelik a nemdohányzó helyeket.
origo.hu
Így sértegeti az Origo újságíróját és menekül a kérdések elől Magyar Péter - videó
