Az EU gazdasági kormányzásával kapcsolatos hat jogszabály szakmai megtárgyalása ezen a héten lezárult, s csak egy jogszabálytervezettel kapcsolatban maradtak még nyitott kérdések – értesült lapunk magas rangú brüszszeli forrásokból. Hétfőn kezdődik a szakpolitikai egyeztetés a képviselőkkel, a jövő hét végére a tárgyalásokat levezénylő magyarok már kész anyagot készülnek benyújtani a miniszterek tanácsához. Úgy tudjuk, hogy ezt egy informális miniszteri ülésen vitatják meg a tagországok vezetői, vagyis van arra esély, hogy még a magyar elnökség ideje alatt létrejöjjön az egyezség az euró védelmét szolgáló törvénycsomag ügyében. Ez egyértelműen a magyar uniós elnökség sikerét bizonyítaná. A megállapodást az Európai Parlament, a tanács és a bizottság közötti érdekellentétek akadályozták eddig.
*
A gazdasági kormányzás révén Brüsszel több automatizmust kíván elérni a felelőtlenül gazdálkodó tagállamok szankcionálásában, a büntetéseken is szigorítana, és máshova terelné az ebből befolyó összegeket, továbbá fellépne a nagyobb átláthatóságért. A tanács a legtöbb ponton engedett a képviselőknek, háromból két esetben például elfogadta az automatizmus bevezetését, és a bírságok emelése ellen sem gördített akadályt. Lapunk úgy tudja, hogy leginkább a szigorú előírások „növekedési elemekkel történő felvizezésében” voltak egyértelműen elutasítók, amely mellett az Európai Parlamentben (EP) leginkább egyes szocialista képviselők kardoskodtak. A tárgyalásokat külön megnehezíti, hogy sem az Európai Parlamenten, sem a tanácson belül nem egységesek az álláspontok. A Benelux államok például még több szigorítás mellett állnának, miközben az adósságválságban lévők nem tudnak dönteni, több időt szeretnének a javasolt intézkedések átgondolására. A magyarok vezette tárgyalócsoport naponta több egyeztetést folytat az érdekeltekkel, „úgy sáfárkodik, hogy a kompromisszum a közgazdaságilag is indokolt irányban szülessen meg” – mondta a tárgyalókkal kapcsolatban álló forrásunk. Az egymással szemben álló nézeteket valló képviselők és kormányok puhítgatásában a magyar elnökség tagjai a politikai ellenfelek szerint is igen eredményesek voltak eddig.
– A hatos csomag legfontosabb hozadéka az lenne, hogy a jövőben megelőző módon is büntetni lehetne a rossz költségvetési politikát folytató országokat, miközben eddig utólagos felelősségre vonás történt – magyarázta lapunknak egy brüsszeli szemináriumon Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. Az EU eddig követő volt, most ez megfordul, vagyis az útmutatás és az ajánlások helyett kőkemény követelmények lépnének életbe. A szankciók tekintetében óriási fordulatot jelent, hogy ezentúl automatikussá válnának, csakis a tagállamok leszavazásával mentesülhetne a felelőtlenül gazdálkodó ország a teher befizetése alól; ezt jelenti az úgynevezett fordított minősített többség. Az Európai Bizottság 0,1 százalékos GDP-arányos kamatozó letét elhelyezését javasolta arra az esetre, ha a költségvetésben egyensúlyhiány lép fel. Ez 0,2 százalékos nem kamatozó letétté alakulna, ha a túlzott hiány már megállapítható, s amennyiben a kiigazítások nem történnek meg, az elhelyezett összeg bírsággá változna. Érdekes pontja az elképzelésnek, hogy létrejönne egy makrogazdasági felügyelet, s ennek a bizottsághoz tartozó szervnek lenne a feladata a hiánymutatók elszaladása előtt észrevenni az egyensúlytalan gazdálkodást. Mindez előre behatárolná a tagállamok költségvetési mozgásterét.
A hatos jogszabálycsomag elemei Magyarországra is vonatkoznának annak ellenére, hogy nem csatlakozott az önkéntes alapú versenyképességi paktumhoz (ez ugyanis a társasági adó emelését hozta volna számunkra). – Magyarországon az irány már egy éve az, amire a hat jogszabály szeretné rávezetni a tagországokat. Az államadósság tekintetében például az uniónál is szigorúbb célokat tűztünk ki, a brüsszeli 60 százalékkal szemben GDP-arányosan 50 százalék alá kívánjuk szorítani a mutatót – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pelczné Gáll Ildikó európai uniós képviselő, a kinti gazdasági szakbizottság tagja. Ezért úgy gondolja: a mi érdekünk az, hogy minél hamarabb létrejöjjön a gazdaságpolitikai kormányzás az EU-ban, még akkor is, ha ilyen mélységű beavatkozásra a tagállamok költségvetési politikájában eddig nem volt példa. Az elnökség körében az a vélemény alakult ki, hogy ebben a kérdésben „szerencsére” szakmai álláspont van, ez vezérli a magyar politikát, ami nagyban megkönnyíti az egyeztetések koordinálását.
A legutóbbi információk szerint június 8-tól tárgyalná a csomagot plenáris ülésén az EP, s 9-én szavazna is róla. Pelczné Gáll Ildikó úgy fogalmazott, hogy a teljes siker az lenne, ha az elnökségünk idején, e hónap végéig a végső megállapodás is megszületne. De az eddig elért részsikereket is értékeli, azt, hogy létrejött a tárgyalások keretrendszere, az Európai Parlament szakbizottsága zöld jelzést adott a csomagnak, a tanácson belül egy általános megközelítést el tudtunk fogadtatni, amely aztán sokat közeledett az EP álláspontjához. Az EU-ban ritkán van arra példa, hogy a döntés közeli helyzet eléréséig mindössze egy évre legyen szükség. Szakmai vélemények szerint a megállapodást az is sürgeti, hogy mostanra a júniusi megállapodás beárazódott a piacon az euró értékébe, s a csúszás a lengyel elnökség idejére vagy őszre jelentős gyengülést eredményezne. A csomagnak van olyan felügyeleti része, amely ősztől már életbe léphetne.
origo.hu
Saját gyerekeit akarta megölni egy bonyhádi férfi
