Bírálják az elnököt. Mélységesen csalódott Barack Obamában a palesztin elnök, mondta egy forrás a Háárec liberális izraeli napilapnak. A név nélkül nyilatkozó tisztviselő szerint Mahmúd Abbász úgy érzi, a közeljövőben nem fog előrehaladni a békefolyamat, s az amerikai elnök nem fog nyomást gyakorolni Benjamin Netanjahura ennek érdekében. Az izraeli kormányfő tegnap az amerikai törvényhozás egyesített ülésén tartott beszédet, ahol közölte, hajlandó kompromisszumokra, de hazája nem fog visszatérni a „megvédhetetlen 1967-es határokig”, kizárta, hogy Jeruzsálemet meg lehessen osztani, emellett fontosnak tartotta Izrael hosszú távú katonai jelenlétét a leendő demilitarizált palesztin állam határai mentén. A beszédet több bekiabálás zavarta meg, de többször is állva tapsoltak a képviselők és szenátorok. (S. L. S.)
*
Közös jövő. Közös újságcikkel jelentkezett a tegnapi Times napilapban Barack Obama és David Cameron brit kormányfő, hogy így is megerősítsék, valóban különleges kapcsolat van országaik között. Az amerikai elnök ezen kívül beszédet is tart a brit parlament két háza előtt, ez a megtiszteltetés a második világháború óta csak Charles de Gaulle-nak, Nelson Mandelának és XVI. Benedek pápának jutott ki. Az amerikaiak nem hagynak kétséget afelől, hogy ezúttal ők is komolyan veszik a szoros kapcsolatot a britekkel. Cameron és Obama közös nemzetbiztonsági stratégiai hivatalt hoz létre, ami nyíltabbá és hivatalossá teszi a két ország együttműködését a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. A mai tárgyalás a biztonsági szervek együttműködése mellett kiterjed a katonai, diplomáciai és gazdasági ügyekre is. Mindkét ország súlyos gazdasági válságból igyekszik kiszabadulni, és az Egyesült Államokba Nagy-Britanniából, míg oda Amerikából áramlik be a legtöbb tőkeberuházás. Az amerikaiak rossz szemmel nézik ugyanakkor, hogy a brit kormány megnyirbálja katonai költségvetését. Igaz, hogy a brit katonai erő messze alulmarad az amerikaival szemben, de minden ország közül még mindig Nagy-Britannia az amerikaiak legfontosabb és legmegbízhatóbb szövetségese, és a brit együttműködésnek diplomáciai értéke is van. A két fél egyetért abban, hogy ha szükséges, fegyveres beavatkozással is támogatni kell az arab világ küzdelmét a hazai diktatúrák ellen, és Obama szeretné maga mellett látni a brit kormányt abbéli igyekezetében, hogy Izrael biztonságának garantálása mellett az 1967-es határok között létrejöhessen a független Palesztina. (J. L.)