Határozott jellem győzheti le Obamát

Kezd lassan körvonalazódni, hogy a Republikánus Párt színeiben kik kívánják megméretni magukat, összecsapni Barack Obamával a másfél év múlva esedékes amerikai elnökválasztáson. Hétfőn Tim Pawlenty jelentette be indulási szándékát, a republikánusok legszínesebb egyénisége, Sarah Palin egyelőre hallgat. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint határozott jellemre van szükségük a republikánusoknak, hiszen Obama szavai és tettei között gyakran szakadék tátong.

Bírálják az elnököt. Mélységesen csalódott Barack Obamában a palesztin elnök, mondta egy forrás a Háárec liberális izraeli napilapnak. A név nélkül nyilatkozó tisztviselő szerint Mahmúd Abbász úgy érzi, a közeljövőben nem fog előrehaladni a békefolyamat, s az amerikai elnök nem fog nyomást gyakorolni Benjamin Netanjahura ennek érdekében. Az izraeli kormányfő tegnap az amerikai törvényhozás egyesített ülésén tartott beszédet, ahol közölte, hajlandó kompromisszumokra, de hazája nem fog visszatérni a „megvédhetetlen 1967-es határokig”, kizárta, hogy Jeruzsálemet meg lehessen osztani, emellett fontosnak tartotta Izrael hosszú távú katonai jelenlétét a leendő demilitarizált palesztin állam határai mentén. A beszédet több bekiabálás zavarta meg, de többször is állva tapsoltak a képviselők és szenátorok. (S. L. S.)

*

Közös jövő. Közös újságcikkel jelentkezett a tegnapi Times napilapban Barack Obama és David Cameron brit kormányfő, hogy így is megerősítsék, valóban különleges kapcsolat van országaik között. Az amerikai elnök ezen kívül beszédet is tart a brit parlament két háza előtt, ez a megtiszteltetés a második világháború óta csak Charles de Gaulle-nak, Nelson Mandelának és XVI. Benedek pápának jutott ki. Az amerikaiak nem hagynak kétséget afelől, hogy ezúttal ők is komolyan veszik a szoros kapcsolatot a britekkel. Cameron és Obama közös nemzetbiztonsági stratégiai hivatalt hoz létre, ami nyíltabbá és hivatalossá teszi a két ország együttműködését a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. A mai tárgyalás a biztonsági szervek együttműködése mellett kiterjed a katonai, diplomáciai és gazdasági ügyekre is. Mindkét ország súlyos gazdasági válságból igyekszik kiszabadulni, és az Egyesült Államokba Nagy-Britanniából, míg oda Amerikából áramlik be a legtöbb tőkeberuházás. Az amerikaiak rossz szemmel nézik ugyanakkor, hogy a brit kormány megnyirbálja katonai költségvetését. Igaz, hogy a brit katonai erő messze alulmarad az amerikaival szemben, de minden ország közül még mindig Nagy-Britannia az amerikaiak legfontosabb és legmegbízhatóbb szövetségese, és a brit együttműködésnek diplomáciai értéke is van. A két fél egyetért abban, hogy ha szükséges, fegyveres beavatkozással is támogatni kell az arab világ küzdelmét a hazai diktatúrák ellen, és Obama szeretné maga mellett látni a brit kormányt abbéli igyekezetében, hogy Izrael biztonságának garantálása mellett az 1967-es határok között létrejöhessen a független Palesztina. (J. L.)

Obama politikája kudarcot vallott – jelentette be hétfőn Tim Pawlenty volt minnesotai republikánus kormányzó, aki indulni kíván a 2012-es elnökválasztáson. Mint fogalmazott, az igazat fogja elmondani az amerikaiaknak az ország problémáiról, amelyek közül az eladósodottságot, a magas közkiadásokat és a munkanélküliséget emelte ki. Több komolytalanabb induló mellett – mint Fred Karger, aki az első homoszexuális és egyben zsidó elnöke lenne az Egyesült Államoknak – a Republikánus Párt színeiben kíván indulni még Newt Gingrich volt képviselőházi elnök, Gary E. Johnson volt új-mexikói kormányzó és a színes bőrű Herman Cain, a jegybank szerepét betöltő Fed egykori bankárja. Megfigyelők Mitt Romney volt massachusettsi kormányzótól, Jon Huntsman volt kínai nagykövettől és Sarah Palin volt alaszkai kormányzótól várnak hasonló bejelentést. Az indulást már korábban elvetette a sokak által esélyesnek tartott, a konzervatív keresztények körében népszerű Mike Huckabee, illetve a milliárdos üzletember, Donald Trump.
A republikánusok mindenképp olyan jelöltet akarnak majd állítani, aki erős és határozott, menedzser típusú jellem, aki esetleg kormányzóként szerzett tapasztalatokat – mondta lapunknak Marc S. Ellenbogen, a Global Panel nevezetű alapítvány elnöke, aki Pawlentyt, Huntsmant és Romneyt tartja megfelelő jelöltnek. Ellenbogen szerint Barack Obama nem teljesítette azokat az ígéreteket, amelyeket elnökké választása idején jelentett be. Megígérte például, hogy egészségügyi reformja részeként 40 millió amerikaira terjeszti ki a betegbiztosítást, ez nem sikerült neki. A szakértő felrója Obamának, hogy a mai napig nem töltötték be az amerikai kormányzati pozíciók 45 százalékát; az elnök kénytelen volt több nagykövetet a szenátus megkerülésével kinevezni, mivel a felsőház nem akart együttműködni vele. – A gazdasági mentőcsomaggal pedig egyáltalán nem értek egyet, hiszen olyan cégek kaptak mentőövet, amelyek a helyzet kialakulásáért felelősek – mondta Ellenbogen, aki szerint Obama hiteltelenné vált. Ellenbogen a kudarc okait a félénkségben látja, abban, hogy Obamára nyomasztóan hatott a felelősség, és fiatal, tapasztalatlan emberekkel vette körül magát, a tapasztaltabbak – mint Rahm Emanuel kabinetfőnök vagy David Axelrod tanácsadó – eltűntek mellőle. A Bush-elnökség idején annak minden hibájával együtt nagyon határozott emberek irányították a kormányzatot, George W. Bush sokkal kiszámíthatóbb volt a külföldiek számára is, noha politikájával nem mindig értettek egyet. – Nehéz definiálni, mi a politikánk Európában, Kínában vagy Észak-Afrikában – teszi hozzá Ellenbogen. Szerinte Oszama bin Laden megölése jót tett Obama megítélésének, de erre nem lehet kampányt építeni, hiszen Bill Clinton is azután nyert elnökválasztást 1992-ben, hogy az idősebb
George Bush 92 százalékos népszerűségre tett szert az első Öböl-háború után.
Shaun Bowler amerikai szakértő a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, ahogyan 2008-ban, úgy jövőre is a gazdaság állapotának megítélése fogja meghatározni a választás kimenetelét.