Kedvezmények a családok védelméért

Nem történik érdemi változás a családi pótlék juttatásában, de a foglalkoztatás terén nagyobb védelmet adna a gyermeket nevelő szülőknek a kormány az új családvédelmi törvényben – tudta meg lapunk. A jövőben számos támogatás elnevezése változhat, a nagykorú gyermekeket pedig arra kötelezheti az állam, hogy tartsák el szüleiket, ha azok önhibájukon kívül nem képesek erre.<br />

A kabinet – egyelőre nem nyilvános – tervei szerint továbbra is a gyermek születésétől tanköteles korának végéig, ám legfeljebb húszéves koráig jár majd a családi pótlék. A lapunk birtokába került, a családok védelméről szóló törvénytervezet leszögezi a már korábban elfogadott változtatást: azon családok esetében, ahol a gyermek nem tesz eleget tankötelezettségének, a pénzbeli juttatás folyósítását fel kell függeszteni.
A jelenlegi, úgynevezett terhességi-gyermekágyi segélyt – amely a csecsemők féléves koráig jár – a szülési juttatás váltja fel. Összegét – ahogy eddig is – a munkában eltöltött idő és a kereset határozza meg. A törvénytervezet kiköti azonban, hogy minimális összege nem lehet alacsonyabb a napi átlagkereset 70 százalékánál. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt legfrissebb, 210 ezer forintos havi bruttó átlagkeresettel számolva ez körülbelül havi nettó 135 ezer forint. A gyermekgondozási díj (gyed) és a gyermekgondozási segély (gyes) összegének kiszámítása nem változik. Előbbi továbbra is a gyermek kétéves koráig, utóbbi kettőtől három éves koráig jár majd.

*

A gyermekápolási táppénz továbbra is segíti az egyik szülőt, amely a beteg gyermek ápolása miatt kialakult keresőképtelenség alatt jár. Az erre való jogosultság időtartamát a kicsik életkorára és a család szerkezetére tekintettel differenciálják. Az anyasági támogatás elnevezést a jövőben megszüntetné a kormány. Az egyszeri juttatást – amelynek összege idén 64 125 forint – várandóssági támogatásnak nevezné a kabinet. A támogatás iránti kérelem továbbra is a szülést követő 180. napig nyújtható be, amelynek feltétele a magzat érdekében elvégzett orvosi vizsgálatokon való részvétel.
A tervezet külön paragrafusban rögzíti, hogy „az állam a családnak a gyermek neveléséből adódó többletterheit figyelembe vevő és elismerő adórendszert működtet”. Ezenfelül a járulék-kedvezmények rendszerével – külön törvényben meghatározottak szerint – támogatja az állam a szülők munkavállalását. Leszögezik, családi kedvezményként a személyi jövedelemadózás szempontjából figyelembe vett adóalapot a gyermek nevelésével együtt járó költségekkel csökkenteni kell. A csökkentés mértéke a gyermekek számától függ.
Azokat a szülőket is védené a kormány, akik gyesről vagy gyedről térnek vissza. Azt a szülőt, aki igényt tart a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, kötelessége ilyen formában foglalkoztatnia a munkaadónak legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig. A törvénytervezet előírja, hogy a gyermeket nevelő szülőt kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi életük védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. „Az állam ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való foglalkoztatás elterjedését” – olvasható a dokumentumban. További kedvezményekben részesítené a kabinet a nagycsaládosokat, illetve a gyermeküket egyedül nevelőket, valamint a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőket.
A jövőben külön védelmet kapnak a várandós, illetve az egy -évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők. Őket csak az állapotuknak egészségügyi szempontból megfelelő olyan munkakörben lehetne foglalkoztatni, amelyhez hozzájárulnak, és amelyben bérük nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata lenne. Amennyiben a munkaadó nem tud ilyet biztosítani, az érintettet fel kell menteni a munkavégzés alól, és alapbért kell biztosítani a számára.
A tervezet külön paragrafusban foglalkozik a szülők és a gyermekek kötelezettségeivel, illetve jogaival. Ez több pontban megegyezik a már érvényben lévő jogszabályokkal. Újdonság azonban, hogy a jövőben a nagykorú gyermekeknek kötelességük ellátni szüleiket, ha önhibájukon kívül nem képesek magukat eltartani. Abban az esetben azonban nem érvényes ez a paragrafus, ha a szülő eltartásával a gyermek önmaga vagy saját gyermeke eltartását veszélyeztetné. Ha a kormány, majd az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, a törvény 2012. január elsején lép hatályba.