Nem csak a lakáshiteleseké a mentőcsomag

Nemcsak a lakáshiteleseken kíván segíteni az Otthonteremtési akcióterv, hanem minden olyan adóson, aki az otthonát ajánlotta fel fedezetként a kölcsönért. A szabad felhasználású jelzáloghitelt felvevők szintén kérhetik az árfolyamuk rögzítését, és ők is maradhatnak bérlőként a lakásukban, ha az eszközkezelőhöz kerül az ingatlan.

Nem csak a lakáshitelesek kérhetik a devizahitelük árfolyamának rögzítését. A szabad felhasználású kölcsönt felvett adósok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, amennyiben ingatlant ajánlottak fel fedezetként – mondta tegnap lapunknak Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Mint ismeretes, a kormány a svájci frank árfolyamát 180, az euróét pedig 250 forinton rögzítené az adósok számára. A szabad felhasználású jelzáloghitelekre az Otthonteremtési akcióterv minden más lehetősége is vonatkozik, tehát a Nemzeti Eszközkezelő Társaság az ő ingatlanjaikat is megvásárolja, ha nem tudnak fizetni, ők is kaphatnak kamattámogatást, ha kisebb lakásba költöznének a terheik csökkentése céljából, és az árverezési kvóták is érvényesek rájuk.
Gyuris Dániel közölte: az árfolyamfixálást a tervek szerint az év végéig kérhetik az adósok, de elképzelhető, hogy az új szabályozás elkészülte után 2012-re is kiterjesztik ezt a lehetőséget. A szakember emellett arra figyelmeztetett, hogy az ügyfeleknek alaposan meg kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni az árfolyamrögzítő programban, mert csak a bankjuk által jóváhagyott szerződésmódosítással tudnak kilépni belőle a program lejárta előtt. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint már csak azért is fontos a szabad felhasználású jelzáloghitelek bevonása a könnyítést igénylők körébe, mert sokan építkezésre, lakásfelújításra költötték a felvett összeget, vagyis a lakáskörülményeik javítását tartották szem előtt, amikor adósságba verték magukat.
A hétfőn ismertetett Otthonteremtési akcióterv egyébként megosztja az adósok érdekeiben eljáró civil szervezeteket és a szakértőket. A kritikák főként arról szólnak, hogy az árfolyamrögzítés csak a problémák elodázására alkalmas, mert később az embereknek meg kell fizetniük az alacsony szinten tartott devizák árát. Többen úgy gondolják, hogy a terv elsősorban a pénzintézetek érdekeit szolgálja. A pozitív vélemények leginkább arról szólnak, hogy végre konkrét elképzelések vannak az adósok megsegítésére, és ezáltal újra talpra állhat a hitelpiac. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a tervek egy része igen kockázatos. A jegybank azt javasolja, hogy az árfolyam-rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki, emellett az egy negyedévben elárverezhető ingatlanok számát is növelné az MNB.
Varga István közgazdász lapunknak arról beszélt, hogy véleménye szerint az adósoknak még mindig túl nagy részt kell vállalniuk a problémák megoldásából. A szakember úgy látja, a kilakoltatási moratórium feloldásával elsősorban a készpénzes, spekulatív célból vásárlók járnak majd jól, mert másoknak nem lesz pénze arra, hogy elárverezett ingatlanokat vásároljanak. Emellett a szakértő a devizahitelezés elterjedéséből fakadó problémák okainak feltárását is hiányolja. Lénárd Mariann, a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesületének főtitkára lapunknak elmondta: az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mi történik a kilakoltatási moratórium július elsejei megszüntetése és az eszközkezelő felállása között.
– Hogyan dől majd el, hogy ki veszíti el a lakását még az eszközkezelő működése előtt és ki nem? – tette fel a kérdést a főtitkár. – Az eszközkezelő leghamarabb 2012-ben vásárol majd ingatlanokat – hangzott el az akcióterv hétfői bejelentésekor.

Csökkent a lakosság hitelállománya. Tovább mérséklődött áprilisban a lakosság hitelállománya a jegybank legfrissebb adatai szerint. Az emberek forinthitelből többet vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ám jóval több devizahitelt fizettek vissza mint, amennyit kaptak. A háztartások tartozása április végén 7999,3 milliárd forint volt. A vállalatok hitelállománya április végén 7 223,8 milliárd forintot tett ki, százmillió forinttal nőtt az előző hónaphoz képest. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének első negyedéves, hitelintézetekre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a bankok adózás előtti eredménye az előző évihez képest jelentősen csökkent. Míg a tavalyi év első három hónapjában a bankszektor eredménye elérte a 139,66 forintot, az idén ez az összeg 70,61 milliárdot tett ki.