Öttusás családi kör Demeteréknél

Nem véletlen a honlap neve – www.ottusacsalad.hu –, hiszen a sportág tényleg amolyan összetartó famíliaként működik. Ám ezen belül is létezik egy valóban igazi öttusacsalád: az édesapa, Demeter József 1987-ben Európa-bajnokságot nyert, két fia pedig manapság villog: Bence tavaly junior vb-aranyat, múlt héten a kínai Csengtuban felnőtt Vk-bronzérmet szerzett, Gergely tavaly győzött az ifi Eb-n, s negyedik lett az ifjúsági olimpián.

Deák Zsigmond
2011. 06. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bő egy éve, tavaly április végén írtunk A fához legközelebb esett alma címmel a bokszoló Bacskai Balázsról és edző édesapjáról, Imréről; s mit ád az ég, a fiú másfél hónap múlva meg sem állt az Európa-bajnoki címig. Ha ez számítana, akkor Demeter Bence záros határidőn belül utolérné édesapját, az első Eb-t 1987-ben Nyugat-Berlinben megnyert Józsefet az öttusázók örökranglistáján. Bacskaiéknál mindhárom fiú bunyózott, Demeteréknél a háromból „csak” kettő öttusázik, a 21 éves Bence mellett két esztendővel fiatalabb öccse, Gergely is, viszont korosztályukban mindketten a világszínvonalat képviselik. A báty múlt vasárnap a Csengtuban rendezett Világkupa-versenyen felállhatott a dobogó harmadik fokára, s ezzel egyrészt biztos részese lehet a Vk-döntőnek, másrészt vélhetőleg tagja a magyar Eb-csapatnak.
Érdeklődésünkre így fogalmazott a kínai viadallal kapcsolatban: „Mondhatjuk, hogy most robbantam be a felnőttek közé, eddigi legjobbam egy tavalyi németországi Vk-hatodik hely volt. Idén Sassariban 18., Százhalombattán 11. lettem, így most a tízbe szerettem volna bekerülni, éremre nem számítottam. Főképp vívásban kell javulnom, s versenyrutint szereznem, így a 832 pont igazán jó eredmény, bár még jobb is lehetett volna, ha a végére nem fáradok el. A hibátlan lovaglásért keményen meg kellett dolgoznom, majd a kombinált szám is kiválóan sikerült, csak öt lövést hibáztam el, s le tudtam hajrázni a kínai és a dél-koreai versenyzőt is.”
Mindennek tréneri minőségben (hiszen az Alba Volán technikai vezetője és vívómestere) szemtanúja lehetett Demeter József, az édesapa is: „Nem tagadom, a futásnál másképpen dobogott a szívem, körülbelül úgy, mint tavaly a junior vb-n, amit megnyert Bence. A fizikai számokban jó alapokkal rendelkezik, a kritikus pontja a vívás, de mostanában már stabilan nyolcszáz pont fölé tud kerülni. Ebben azért tudok neki segíteni, hiszen nekem annak idején kifejezetten erős számom volt, most pedig vívóedzője vagyok a klubnak.”
Demeter József elmesélte, hogy az édesapja testnevelő tanárként dolgozott, s a kosárlabdát honosította meg Székesfehérváron. „Először nálam is ezzel próbálkozott, de én inkább az egyéni sportok felé hajlottam. Akkor szerveződött újra az öttusa a városban, belevágtam és jól tettem, hiszen sikert arattam. A fiaimat nem erőltettem, csak azt akartam, hogy mindenképpen sportoljanak valamit. Úszással kezdték, aztán jött a többi, s bár akadtak kisebb megingások, valahogy ők is beleszerettek az öttusába.” A szakember úgy látja, működhet a párhuzamos apa-fiú, edző-tanítvány viszony: „Sokan azt mondják, ez nem jó, szerintem viszont működik, ha a felek megtalálják a megfelelő kontaktust. Én már tudom, hogy mikor kell szólnom, s mikor kell hagynom, hogy oldja meg a gyerek maga. S azt is tudom, nem tehetek kivételt a fiaimmal, mindig a pályán elért eredménynek kell döntenie. Ettől persze még bensőségesebb a viszonyom velük, mint a többiekkel, de ez így természetes.”
Bence édesapjához hasonlóan emlékszik a kezdetekre: „Alsóbb osztályos iskolásként apám semmit sem erőltetett rám, de azért terelgetett a jó út felé. Aztán megfogott az öttusa, a jó csapat és jó hangulat, no meg a korosztályos versenyeken hamar sikerélményeket szereztem. Apu az évek során sok mindent mesélt pályafutásáról, hogy milyen volt a régi öttusa, no meg szakmailag is rengeteget segít. Úgy látom, mindketten a helyén tudjuk kezelni, hogy egyszerre az edzőm is.” Persze azt sem árt a helyén kezelni, ha valakinek az öccse is ezt a sportágat űzi, hasonlóan magas szinten. „Köztünk működik a dolog, nincs féltékenység vagy ilyesmi, szeretném, ha Gergely majd a felnőttek között is bekerülne a válogatottba, szerintem reálisan esélye van rá. Korosztályos viadalokon már szerepeltünk egy csapatban, szép lenne ugyanezt felnőtt világversenyen is elérni” – mondta Demeter Bence, majd egyéb vágyát is megosztotta velünk: „Titkon álmodom az olimpiáról, hátha már Londonba is eljutok, de egyelőre az tűnik reálisnak, ha bekerülök az Eb-csapatba.”
Utóbbit érdeklődésünkre Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány is megerősítette: „Bence szorgalmas, tehetséges gyerek. Két éve már indulhatott felnőtt vb-n, de kiesett, mert még nem volt elég érett a vívótudása. Azóta sokat javult, s kiváló kínai szereplésével nagy lépést tett az Eb felé.” Amit ha megnyer, utoléri édesapját, de ha nem, az sem baj, hiszen ideje bőven van, mint ahogy öccsének, Gergelynek is.
Ez egy olyan mintaértékű családmodell, amit nem lehet eléggé népszerűsíteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.