Tiltólistán a cigányok Deákiban

Deáki község önkormányzata a szlovák országos rendőrfőkapitányhoz fordult e héten, hogy nagyobb rendőri jelenlétet kérjen a településre, egyszersmind olyan határozatot hozott, amellyel „kitiltja a falu vendéglátó-ipari egységeiből és kocsmáiból az összeférhetetlen romákat”.
A felvidéki településen született határozat előzménye, hogy május utolsó szombatján az egyik helyi vállalkozó, Csimma István vendéglőjében öt roma férfi tömegverekedést idézett elő. A vendéglő tulajdonosát támadták meg, majd a segítségére siető többi vendéggel verekedtek össze. Az indulatok anynyira elszabadultak, hogy még a kiérkező rendőrjárőrök sem tudták megfékezni a romákat. Sőt, egyikük – egy tizenöt éves fiú – Magnum pisztolyra emlékeztető fegyvert rántott elő és szegezett a rendőrökre, akik végül a gyorsbeavatkozású alakulat segítségét kérték. Csak a kommandósok határozott fellépése „nyugtatta meg” a kedélyeket, akkor derült ki az is, hogy a fiatalembernél lévő fegyver gázpisztoly volt. A Galántai Járásbíróság rekordidő alatt, már hétfőn döntött a rendbontók ügyében, négyet közülük társadalmi munkára kötelezett, a 15 éves fiú ellen viszont eljárást indított hivatalos személy elleni támadás bűntette miatt, amiért akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kaphat.
A deáki önkormányzatot és a falu lakosságának jelentős részét a négy férfira kirótt büntetés „dühítette fel”, túl enyhének tartják a „néhány órás kényszermunkát”. Az emberek azt mondják, a banda félelemben tartja a falu lakosságát, rendszeresen késekkel járják az utcákat, vulgárisak, kötekedők, „az élelmiszerboltban nem az árura, hanem az eladók testi épségére kell vigyázni”. És valóban félnek, mert amikor megtudják, újságírónak mondták el tapasztalataikat, azonnal azt kérik, a nevüket ne hozzuk nyilvánosságra. Egy roma férfi elmondta: – Az ötéves fiam nyakához tették a kést, úgy kényszerítettek ki a feleségemtől száz eurót. Pedig a rokonaim.
Az önkormányzat határozatát Hajdú László polgármester nem írta alá. A Magyar Koalíció Pártja helyi politikusa lapunknak elmondta, „sem a polgármesternek, sem az önkormányzatnak nincs joga bárkit korlátozni emberi és szabadságjogaiban”. A mintegy 2200 lelket számláló faluban a romák a lakosság tíz százalékát alkotják, többségük munkanélküli, „de nincs velük baj, dolgoznának, de senki nem akarja őket alkalmazni, pedig a közhasznú munkában ügyességről és becsületességről tesznek tanúságot. Csak két család összeférhetetlen” – mondja a polgármester. Szükséglakások építését tervezi a faluban, s úgy, hogy az önkormányzat létrehozna erre a célra egy helyi kisüzemet, úgy alkalmaznák a romákat, hogy gyakorlatilag önmaguknak építenék a házakat. – A legnagyobb baj az, hogy a kormány magukra hagyta a romákat meg az önkormányzatokat a romaproblémával. 2007-től 200 millió euró van Brüsszelben a romák felzárkóztatására, de azóta egy centet se hívhattunk le, a pályázatok kiírása helyett csak koncepciókat gyártanak a kormányok” – állítja Hajdú László.