Uniós elnökség támadásokkal

Komoly támadások közepette indult a soros magyar uniós elnökség az év első napján, ám a folyamatos balliberális rohamok ellenére a magyar fél év több ponton is jelentős eredményeket tud majd felmutatni június utolsó napján. A magyar program célkitűzései mellett ráadásul a nem várt helyzetekben – például az arab térségben zajló változások kapcsán – is több elismerést kapott a magyar diplomácia.

Médiatörvény. A parlament egyik első, komoly intézkedéscsomagja a médiarendszert érintette. Ennek részeként egyetlen szervezet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi a tartalmi és a technológiai szabályozást. Az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja a hatóság Médiatanácsa. Azzal, hogy a közmédiacégek tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek a Közszolgálati Közalapítványba olvadtak be, közös felügyelet alá került a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda. A törvényt kifogásoló magyarországi és külföldi balliberális politikusok nemzetközi botrányt szítottak Magyarország ellen, és mindent megtettek a jogszabály uniós elmarasztalásáért. Brüsszel csak kisebb, technikai jellegű pontosításokat kért.

Durva balliberális támadásokkal indult a magyar soros uniós elnökség idén január 1-jén. A médiatörvény kapcsán az Európai Parlament szocialista és liberális frakciói Martin Schulz és Guy Verhofstadt vezetésével, a magyar szocialista EP-frakcióval karöltve próbálták ellehetetleníteni, átpolitizálni a jobbközép magyar kormány uniós elnökségi programját. Ebben különösen aktív volt az európai zöldek társelnöke, Daniel Cohn-Bendit, aki bekiabálásaival próbálta megzavarni Orbán Viktor strasbourgi beszédét, amelyben a miniszterelnök ismertette a magyar elnökség várható programját.
Noha hasonló támadások érték a magyar kormányt az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban is, június végének közeledtével látszik, hogy az elnökségi program szinte valamennyi területén sikerült előrelépést elérni. Különösen igaz ez a talán legfontosabbnak tekintett gazdasági kérdések terén. Megállapodásra jutottak a tagállamok az uniós gazdasági kormányzást, a pénzügyi stabilitást elősegítő, a lisszaboni szerződést is érintő úgynevezett hatos jogszabálycsomagról. Ezt kiegészítendő, a magyar elnökség mindent elkövetett azért is, hogy még a fél év vége előtt eredményesen záruljon az idén megkezdett uniós szemeszter, azaz a közös uniós célkitűzésekkel makrogazdasági és költségvetési politikájának összehangolása.
Hasonlóan jó úton halad a magyar elnökségi prioritásként kezelt uniós roma-keretstratégia is, amelyet – például a szintén kiemelt magyar ügyként kezelt, a regionális együttműködést segítő Duna-stratégiával együtt – a június 24-i Európai Tanács-ülésen elfogadhatnak a tagállamok vezetői. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak sikeres lezárására is pont kerülhet még az elnökség végéig. A magyar elnökség több fejezetet is le tudott zárni Zágráb esetében, a várható céldátum pedig akár már a napokban megszülethet. A német sajtó nemrég már a 2013. január 1-jei dátumról cikkezett. Az elnökségnek a fél év elején elkészített program mellett több váratlan helyzettel is meg kellett birkóznia. Így volt ez az arab térségben lezajlott változások esetében is. Líbiában például nem kis eredményesség mellett a magyar konzulátus jár el hosszú hetek óta az EU nevében. A térségbe pedig többen, így Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő külügyi államtitkár is ellátogatott.