Aki kiáll Hadzsics mellett

A szerb hatóságok biztosan nem védték Goran Hadzsicsot, mivel a jelenlegi szerb vezetők készek arra, hogy a NATO és az Európai Unió minden követelését teljesítsék – állítja Szlobodan Jarcsevics, a Krajinai Szerb Köztársaság volt külügyminisztere, aki lapunknak azt mondta, hogy a korabeli magyar vezetőket is „a vádlottak padjára kellene ültetni” Hágában.

Goran Hadzsics a szülőföldjéről, Nyugat-Szerémségből származó emberekkel barátkozott, a térség fővárosa Vukovár. Innen kerültek ki a munkatársai, a tanácsadói és a tisztjei is. Azokkal is barátkozott, akik önkéntesként jöttek Vukovárba Szerbiából vagy külföldről. Így kötött barátságot Zseljko Razsnatovics Arkannal, az önkéntesek parancsnokával. Őt kifejezetten tisztelte, és területeket is átengedett az önkénteseinek – mondta lapunknak Szlobodan Jarcsevics, aki az utolsó hágai szökevény elnökségének idején a Krajinai Szerb Köztársaság külügyeit vezette. Emellett Hadzsics teljes mértékben a valamikori jugoszláv és szerb elnök, Szlobodan Milosevics politikájára támaszkodott, és abban reménykedett, hogy Szerbia megvédi és valamilyen módon eléri, hogy Nyugat-Szerémség, Kelet-Szlavónia, valamint Baranya Szerbiával és Montenegróval egy államközösségben maradjon.
Jarcsevics elmondása szerint a háború idején a vukovári olajat és gázt Szerbiának a legalacsonyabb áron adták el, mezőgazdasági termékeket is szállítottak Szerbiába, emellett Hadzsicsnak magánüzletei is voltak a fakivitelből. Mindezt azokkal a barátaival bonyolította le, akik valaha Újvidéken vagy a Vajdaság más részein éltek. – Teljesen logikus, hogy ő ezekre az emberekre támaszkodott, és ők segítették éveken át, hogy elrejtőzzön a szerb nyomozó szervek elől – hangsúlyozta Jarcsevics.
Az egykori külügyminiszter utoljára 1996-ban, a háború után Belgrádban futott össze véletlenül Hadzsiccsal, aki elújságolta neki, hogy a Szerb Olajipari Vállalatnál fog dolgozni Újvidéken. Ezután már nem tartották a kapcsolatot, mivel Jarcsevics megírta, hogy 1995-ben a szerb vezetők elárulták a Krajinai Szerb Köztársaságot, ezért az események valamikori résztvevői kerülték a vele való találkozást.
Hadzsicsot jelenleg háborús és emberiesség ellen elkövetett bűnökkel vádolják, többek közt a Vukovár melletti Ovcara birtokon elkövetett vérfürdőért teszik felelőssé. – Ovcarán körülbelül kétszáz horvát katonát öltek meg. Ez így pontos. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy ezek hadifoglyok voltak – hangsúlyozza a soha el nem ismert állam külügyi vezetője, aki továbbra is fenntartja, hogy a szerbek sosem öltek meg horvát nőket és gyermekeket. Ily módon Hadzsicsot is ártatlannak tartja, aki semmiképpen nem bűnös a horvátországi háború kirobbantásáért. Elmondása szerint ugyanis Hadzsics és Milosevics csupán a nyugati tanácsokra hallgatott, most pedig a Nyugat a háború kirobbantásával és kiterjesztésével vádolja Hadzsicsot, aki épp ellenkezőleg, el akarta kerülni a háborút, illetve vissza akarta fogni.
Jarcsevics évekkel ezelőtt Szlobodan Milosevics mellett is tanúskodott, és nem tenné ezt ma másként egykorvolt kollégája esetében sem. – Nagyon szívesen lennék tanú Goran Hadzsics védelmében. Ha erre megkérnek, meg is fogom őt védeni. Ha a hágai Nemzetközi Törvényszék jogszerűen és igazságosan működik, Hadzsicsot a vád minden pontja alól felmentenék, és a vádlottak padjára azokat az amerikai, nyugat-európai és magyarországi elöljárókat ültetnék, akik jóváhagyták, hogy kelet-németországi fegyvereket szállítsanak a szlovéniai, horvátországi, bosznia-hercegovinai és koszovói szeparatistáknak – hangsúlyozza Jarcsevics.