Minden tizedik magyarnak van köztartozása – ez derül ki abból a kimutatásból, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készített lapunk kérdései alapján. Mint megtudtuk, jelenleg a hatóság valamivel több mint egymillió magánszemélytől követel pénzt. Vannak, akik pár ezer forinttal maradtak adósai a közkasszának, ám olyanok is akadnak, akik milliós összeget nem fizettek be. Az adatok szerint egy érintettől átlagosan 165 ezer forint befizetését várja a NAV.
A hatóság statisztikái arról tanúskodnak, hogy a lakosság tartozásának legnagyobb részét az át nem utalt személyijövedelemadó-tételek adják, emellett a polgárok jelentős adósságot halmoztak fel az egészségügyi ellátásra jogosító, úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék és az illeték lerovásának elmulasztásával is.
A számsorok azt mutatják, hogy az utóbbi években jelentősen megemelkedett az adótartozást felhalmozó magánszemélyek száma. Míg három évvel ezelőtt hétszázezer embernél tartottak nyilván adósságot, addig tavaly már kilencszázezer, az idén több mint egymillió polgár maradt el a közterhekkel. A hivatal végrehajtási főosztályának vezetőjénél az emelkedés okairól érdeklődtünk.
*
A nyilvánvaló gazdasági folyamatok mellett Várszeghi György azt emelte ki, hogy a NAV igyekszik valamennyi tartozást számba venni és behajtani, így az utóbbi időben a kisebb összegekkel elmaradók is bekerültek az összesítésbe.
A hatóság a közadósságot felhalmozó cégek statisztikáiról is számot adott. Eszerint jelenleg 455 ezer társaság tartozik a közkasszának, mégpedig nem kevesebb mint 2100 milliárd forinttal. Csak összehasonlításképpen: ebből a summából akár négy fővárosi metróvonalat is meg lehetne építeni. A kép ennél is megdöbbentőbb, ha megvizsgáljuk, milyen tételekből áll össze a szóban forgó 2100 milliárd. A működő, azaz tényleges gazdasági tevékenységet végző cégek közül 360 ezernek van elmaradása, összességében 370 milliárd forint, vagyis átlagosan egymillió. A céges köztartozás másik, jóval nagyobb részét a felszámolás alá került társaságok adóssága adja: a 45 ezer megszűnésre váró vállalkozás 1600 milliárd forintot nem fizetett be az államkincstárba. Fejenként tehát – átlagosan – 35 millióval tartozik egy-egy felszámolás alatt álló cég. Utóbbi adat azért nagyon szomorú, mert a felszámolási eljárásokból rendszerint a közkövetelés egy százalékához jut csak hozzá az állam. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az elmúlt tizenkét hónapban háromszázmilliárd forinttal emelkedett a felszámolás alá került vállalkozások adótartozása.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a kormány a csőd- és a felszámolási szabályok átalakításán dolgozik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemrégiben úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a lehetséges változtatások koncepcióját hamarosan napirendjére tűzi a Széll Kálmán munkacsoport, s az elképzeléseket állami vezetők részvételével tárgyalják meg. A törvénymódosítási célokat ugyanakkor már meghatározták. Ezek között hangsúlyos szerepet kap a köztartozások eddiginél nagyobb mértékű beszedésének – s ezzel az államháztartási kintlévőségek és a behajthatatlan tartozások csökkentésének – igénye. Az új szabályok megalkotásakor a jogalkalmazói tapasztalatokat is figyelembe veszik – tudtuk meg a minisztériumtól. Az adóhatóság észrevételeire bizton számíthatnak a jogalkotók, Várszeghi György főosztályvezető ugyanis azt közölte: a NAV már előkészítette jogszabály-módosítási elképzeléseit. A KIM tudatta azt is, hogy a társaságok vezetőit és tulajdonosait rá kívánják szorítani a paragrafusok maradéktalan betartására, hiszen a céges trükközés visszaszorítása növeli a befektetők biztonságérzetét, erősítve ezzel a magyar gazdaság versenyképességét.
A tisztességtelen és csalárd vállalkozók kiszűrésének fontosságát hangoztatta kérdésünkre az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója is. Csorbai Hajnalka külföldi mintát említett: egyes nyugati államokban azonnal eltiltják a cégvezetéstől azokat az üzletembereket, akik felszámolásba lavírozták korábbi társaságukat, s hitelezőiknek kárt okoztak. – Az ottani hatóságok nem vizsgálják, hogy mi vezetett a cég bedőléséhez, a másokat megkárosító vállalkozót a körülményektől függetlenül rögvest kizárják a gazdasági életből. Csorbai Hajnalka szerint ezt a szabályt idehaza is alkalmazni lehetne, megszüntetve azt a visszás helyzetet, hogy egyesek több tucat, esetleg több száz vállalkozás bedöntésében is részt vesznek. A szakértő úgy fogalmazott, nagy szükség lenne arra, hogy a magyar vállalkozói szférából száműzzék a kárt okozó csődlovagokat. Akár olyan módon is, hogy erre állami nyilvántartást és automatikus folyamatokat alakítanak ki. Az igazgató úgy véli, a céges trükközők elleni eljárások lefolytatásával és a regiszter vezetésével valamely állami hatóságot is megbízhatnák a jogalkotók. – Mégiscsak tarthatatlan, hogy egy ember öt év alatt akár 286 olyan társaságot is irányíthat, amelyek ellen utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult – mondta az igazgató, utalva arra, hogy jelenleg a szóban forgó személy számít a honi cégbedöntők rekorderének.
origo.hu
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket
