Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ukrán hírszerzés becslése szerint a határidőt a háború rendkívül magas költségei indokolják: a katonai kiadások már az orosz állami költségvetés 42 százalékát teszik ki. Ez súlyos stagnálást okoz kulcsfontosságú ágazatokban, például a kohászatban és a nyersanyag-kitermelésben, írja az Origó.
A GUR szerint Moszkva vezetése tisztában van vele, hogy egy elhúzódó, nagy léptékű háború ellehetetlenítené az ország versenyképességét az olyan nagyhatalmakkal szemben, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Ebben az esetben Oroszország csupán regionális hatalommá zsugorodna, korlátozott befolyással.
A lap szerint az orosz költségvetés nagy része jelenleg a front ellátására megy, miközben a társadalmi-gazdasági problémák – munkaerőhiány, demográfiai visszaesés – tovább mélyítik a válságot.
A Kreml olajárfüggősége szintén kockázati tényező: ha a hordónkénti ár 50 dollárra esik, az úgynevezett Stabilizációs Alap 18 hónapig fedezheti a kiadásokat; 30 dolláros szintnél viszont már az év végére kimerülne. Ez kényszerítheti Moszkvát, hogy szünetet keressen vagy kompromisszumot kössön a szankciók enyhítése és a gazdaság stabilizálása érdekében.
Szkibickij szerint Belarusz igyekszik egyensúlyozni a Nyugattal való kapcsolatok fenntartása és Oroszország támogatása között. Aljakszandr Lukasenka célja, hogy országát ne vonják be közvetlenül a háborúba, és megőrizze Belarusz szuverenitását.
Ami a Zapad–2025 hadgyakorlatot illeti, az előkészületek a tervek szerint haladnak, de Oroszországnak jelenleg nincsenek szabad tartalékai ahhoz, hogy nagy katonai csoportokat irányítsanak át ezekre a gyakorlatokra, mivel minden csapata az Ukrajna elleni fronton harcol.
Augusztus 15-én Donald Trump amerikai elnök Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump többször is jelezte, hogy szeretne tárgyalni egy területi cseréről Ukrajna és Oroszország között, ugyanakkor az ukrán lap szerint ígéretet tett arra, hogy nem köt megállapodást Putyinnal Ukrajna ügyében – ez szerinte kizárólag Kijev és Moszkva között dőlhet el.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában (Fotó: AFP/Vjacseszlav Prokofjev)
A kényszersorozások tovább folytatódnak.
Menczer Tamás szerint a Tisza-sziget mögött is Zelenszkij állhat.
Keményen helyretette a Magyarországot támadó ukrán elnököt Szijjártó Péter.
A szálak összeérnek.
A kényszersorozások tovább folytatódnak.
Menczer Tamás szerint a Tisza-sziget mögött is Zelenszkij állhat.
Keményen helyretette a Magyarországot támadó ukrán elnököt Szijjártó Péter.
A szálak összeérnek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kényszersorozások tovább folytatódnak.
Menczer Tamás szerint a Tisza-sziget mögött is Zelenszkij állhat.
Keményen helyretette a Magyarországot támadó ukrán elnököt Szijjártó Péter.
Az önmagában is érdekes, hogy Magyar mit keres egy, a migrációt éltető, a háborút támogató, az LMBTQ-propagandát terjesztő lengyel médiumnál.
A szálak összeérnek.
Az adatokat nem támasztották alá.
Moszkva folyamatosan nyomul előre a fronton.
Menczer Tamás szerint a Tisza-sziget mögött is Zelenszkij állhat.
Az RTL a mérkőzéseket országos lefedettségű, lineáris, úgy is mondhatjuk, hagyományos tévécsatornán is köteles adni.
A folyamai uszoda csak terv maradt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
