Mérsékelten pesszimista, s a beruházások helyett inkább a szakképzett munkaerőre költ a tipikus kisvállalat, miközben romló gazdasági, pénzügyi környezetre számít – állítja a GfK és a Napi Gazdaság közös kisvállalati barométere. A szerdán először nyilvánosságra hozott, s a magyarországi kisvállalkozói hálózatot reprezentáló felmérés adataiból az is kiderül, hogy a legkisebb cégek vezetői látják a legsötétebben az elkövetkező egy esztendőt, míg az egymilliárd forint fölötti bevétellel rendelkező, 250 főnél többet foglalkoztató, s legkevesebb 50 százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások derűlátóan tekintenek a jövőbe.
A kutatás részletei azt mutatják, hogy a cégvezetők a legfontosabbnak a jól képzett munkatársi gárda megtartását tartják, ezért – ha a létszámot nem is akarják növelni –, de béremelésre hajlandók. Komoly beruházásra nem vállalkoznak: építkezés helyett inkább eszközökre költenek. Rossz hír az informatikai, távközlési és autógyártó vállalkozásoknak, hogy az általuk gyártott eszközökre és szolgáltatásaikra nem nagyon akarnak költeni a cégvezetők, s az irodák korszerűsítéséről is lemondanak. Az üzemanyagra viszont az emelkedő árak miatt egyre magasabb kiadást terveznek. Nem bíznak viszont abban, hogy a rendelkezésükre álló pénzügyi eszközök bővülnek, inkább kisebb mértékű szűküléssel számolnak, végezetül az általános gazdasági környezet mérsékelt romlásával számolnak.
Míg a kkv-szektor egyelőre nem találja a helyét, a családi vállalkozások lendületben vannak. Ezt jelzi legalábbis, hogy bővült a Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület taglistája. Ez a szervezet szerint azt jelenti, hogy erősödik Magyarországon a családi tulajdonú vállalatok szektora. A frissen csatlakozottak között jól csengő nevű vállalkozások is akadnak, mint például a Symbol Budapest Kft., a Szamos Marcipán Kft. és a Thales-Nano Inc. Az egyesület csaknem 50 tagjának az összesített hazai árbevétele meghaladja a 150 milliárd forintot, a nagy múltú, megfelelő referenciával rendelkező, biztos lábakon álló családi tulajdonban lévő magyar vállalkozások mintegy nyolcezer embernek adnak munkát – olvasható a közleményben.
A közlemény idézi Rudas Lászlót, az Istenhegyi Klinika tulajdonosát, az egyesület elnökét, aki szerint éves profitjuk mintegy 80 százalékát visszaforgatják a vállalkozásukba, és további fejlesztésekre, beruházásokra költik.
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket