Hiánycikk a pincér is

Az orvosok elvándorlásához lassan már hozzászokunk, ám a vendéglátós szakemberekből, a pincérekből, a szakácsokból is hiány kezd kialakulni. Olyannyira, hogy a jó munkaerőt nagyítóval kell keresni.

Szabó Emese
2011. 07. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár szezonális problémáról van szó, tény, hogy az idegenforgalmi főidényben jól képzett, tapasztalt szakácsokat és cukrászokat nagyon nehezen lehet találni. A hiány ráadásul egyszerre menynyiségi és minőségi, ugyanis nem mindegy, hogy mely szakembernek milyen tapasztalatai vannak. Ezt azért emelem ki, mert sajnos olyan „gyorstalpaló” képzések is léteznek, amelyek elvégzése nem elegendő ahhoz, hogy a munkavállaló minőségi munkahelyen el tudjon helyezkedni – mondja Niklai Ákos, a Kárpátia étterem vezetője, a Magyar Szállodaszövetség ügyvezető testületi tagja. A szakember hangsúlyozza: a vendéglátásban elengedhetetlen, hogy a szakácsok, cukrászok, felszolgálók, sőt a menedzserek is kipróbálják magukat külföldön. – Erre mi is ösztönözzük őket, lévén szó olyan nemzetközi szakmáról, amelynél nélkülözhetetlen a külföldi szokások, nemzeti konyhák, más nyersanyagok és technológiák ismerete. A külföldi munkának tehát nemcsak negatív oldala van, hiszen aki külföldön dolgozott, rendszerint hazajön, és a megtakarított pénzét saját üzlet nyitására fordítja. Amíg tehát a munkavállalók hazajönnek, nagy baj nem lehet. Gond csak akkor lesz, ha ez a folyamat egyirányúvá válik.
A hozzánk látogató külföldiek a jól képzett vendéglátósok elvándorlást egyelőre nem érzékelik. – Mindez a szolgáltatások minőségen még nem látszik, inkább a vállalkozások érzik a jelenség hátrányait és nehézségeit. Azaz a régi vezető munkatársakra most több feladat hárul, mint korábban – hangsúlyozza Niklai Ákos.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke is a jelenség szezonalitását emeli ki. – Jóllehet az elvándorlás problémái érződnek a piacon, de gond elsősorban a főszezonban van. A hazai munkaerő egy része mindig is a szezonalitásra helyezte a hangsúlyt; míg télen a németországi, ausztriai és olaszországi sípályákon, addig nyáron a balatoni minőségi vendéglátásban dolgozott. Most viszont nyári szezonális munka külföldön is van, emiatt pedig különösen azok a vendéglátóhelyek kerülnek bajba, amelyek nem tudnak gondoskodni munkavállalóik „átteleltetéséről”. Ez utóbbira a hazai vendéglátóhelyek évek óta törekszenek, azaz gondoskodnak arról, hogy kapcsolatot építsenek ausztriai síparadicsomokkal, hogy aki nyáron náluk, a Balatonnál dolgozik, az télen egy kis pihenés után Ausztriában vállalhasson munkát. Aki ezt nem tudja megoldani, könnyen elvesztheti a nyári munkaerőt is, hiszen a dolgozókat nem könnyű itthon tartani.
A tiszteletbeli elnök szerint annak hatása, hogy az ausztriai munkavállalás feltételei megváltoztak, egyelőre nem érződik. – Ma még nem tudjuk, hogy a munkaerő-piaci nyitásnak milyen hatása lesz, mindez várhatóan ősszel derül majd ki. Akkor tudjuk meg, marad-e az eddig bevált rendszer, azaz hogy a többség csak két és fél, három hónapig vállal-e külföldi munkát, vagy pedig huzamosabb ideig is kint marad.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.